Ostrava

Ostrava

Ostrava (németül Ostraulengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva-sziléziai kerület központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (PrágaBrno és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.[2] Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.[3]

Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rotschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság „acél szíve”. A szén miatt jelentős földgáz lelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.

A rendszerváltozás után a kémiai és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidék) turistáinak egyik kiindulópontja.

www.wikipedia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »