A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek. Tipikus homoki gazdálkodás alakult ki, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A XX. században jellegzetes termékük a kajszi lett. A II. világháború előtt a nagyközség lakosságának többsége tanyákon élt. Az utóbbi időben a beköltözéseknek köszönhetően a lakosok száma enyhe emelkedést mutat. A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.
A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta. Az első írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered.Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része.
2001. július 1.én a Köztársaság Elnöke Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott.
Műemlékek, látnivalók a városban és környékén: Halász-tanya, Kunpusztai református templom, S Nagy-tanya, Római katolikus templom, Református templom, Kerkerdő Kalandpark, Beretvás borház és múzeum.
A város határában húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park. A homokbuckás, mozgóbuckás sziki mélyedéseivel ritka növény- és állatvilágával (árvalányhaj, homoki csenkesz, homoki báránypirosító, homoki rózsa, ugartyúk, szürke gém stb.) szép túrákra ad lehetőséget.
Minden évben április elején rendezik a Komondor Tours Távlovagló Kupát, a búcsú és a kenyéráldás ünnepe augusztus 20-án van. Október első hétvégéjén a Szlovák-Magyar Kulturális Nap és Szüreti Felvonuláson kézműves-bemutatók, szüreti felvonulás és bál várja az érdeklődő turistákat is. A város népművészetét, hagyományait, kulturális értékeit számtalan rendezvényen is megismerhetjük.
A település megközelíthető közúton: Kecskemétről indulva nyugati irányban az 52-es úton, a kutatóintézeti lakótelep után jobbra 8 km.
További információk: www.kerekegyhaza.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
