Makó

Makó

Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló őseink települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A kereszténység felvétele idején Ajtony volt a Maros vidék ura, majd Csanád vezér felette aratott győzelme után a XVI. század közepéig a település a Csanád-nemzetség birtoka. A XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév (jelentése turk nyelven: dicsőséges).
A XVI-XVII. században a török pusztításai ellenére a település mindig újjáépült, sőt – viszonylagos önállósága révén – a XVI. századra, a reformáció idejére esik szellemi kibontakozása. A török nem akadályozta az új hit terjedését. Abádi Benedek és Szegedi Kis István hitújító tevékenysége révén Makó református esperesi székhely lett. A város és környéke 1719-1848 között a csanádi püspökök tulajdona, ők telepítették be 1750 körül a görögkatolikus ruszinokat. 1730-ban Csanád megye székhelye lett. A XVIII. század utolsó évtizedében jelentős vallásos irodalmi életet él a város. Szikszai György nyitotta meg a sort, akinek “Keresztyényi Tanítások és Imádságok” című könyve 89. kiadásban 1975-ben jelent meg.A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg. A hagymát maguk a termelők értékesítették, de bekapcsolódtak az ún. cserések is, akik árujukat más árukért cserélték el. Bejárták a Bánátot, az Alföldet, Erdélyt, sőt a közvetítő kereskedelem révén Galíciába, Lengyelországba is eljutott a makói hagyma és zöldség.
Az első világháború sok áldozatot követelt Makó népétől. A trianoni békeszerződés következtében a város határszélre került. A nehéz gazdasági körülmények ellenére azonban pezsgő szellemi élet bontakozott ki. Az értelmiség legjobbjai a Justh Gyula vezette függetlenségi pártba tömörültek. Itt alakult meg a Nemzeti Parasztpárt 1930-ban. A II. világháború végén, 1944. szeptember 6-án Makó az első magyar város, amelyet bevettek a szovjet csapatok. Megyeszékhelyi szerepének elvesztését (1950) városközpontjának átépítésével és iparosítással kívánták ellensúlyozni.

Makó múltja egészen az őskorig vezethető vissza, hiszen a Maros partjára szívesen telepedtek őseink. Első említése is a révészekhez kötődik, Vlnuk formában. Az évszázadok alatt sok örömet és sok viszontagságot élt át a város, amely ma is szervesen kötődik múltjához.
Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de lakói mindig visszatelepültek. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár a város fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, ennek ellenére szellemi élete is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Pulitzer József is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, a szocializmus évtizedei alatt Jugoszlávia közelsége miatt sokáig semmilyen fejlesztést sem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és turisták számára.
Legfőbb vendégcsalogató eleme a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. Az évtizedek alatt folyamatosan bővített – és jelenleg is fejlesztés alatt álló – Termál- és Gyógyfürdő wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.
A várostól észak felé 30 kilométert haladva Hódmezővásárhelyre érkezünk, keletre 20 kilométerre található a nagylaki határátkelő, de a településhez legközelebb a kiszombori határátkelő helyezkedik el, körülbelül 5 kilométerre. A román és a szerb határ közelsége miatt igen fontos közlekedési csomópont, Magyarország egyik délkeleti kapuja.

Makó forgalmas vásártartó helyén országos jelentőségű utak találkoztak, a vendégek kiszolgálására már a 18. század végén Nagykocsma épült. A Korona maga négy különböző szakaszban épült, 1855 és 1967 között, architektúrája ennek ellenére egységes. Találkozási helyként, vitaestek és rendezvények helyszíneként fontos kulturális szereppel bírt régen és ma egyaránt. Legutolsó felújítása 2005-ben történt.

A korábban fogadóként, majd szállodaként üzemelő épület 1854 és 1929 között épült, folyamatosan változva és formálódva Makóval. A szellemi élet egyik központja volt: sűrűn adott helyet vitaesteknek, előadásoknak és zenés rendezvényeknek. Jelenleg a vállalkozókat és az üzleti kapcsolatokat segítő centrum működik benne, de dísztermében zajló rendezvények révén megtartotta kulturális szerepét.

A Korona számos eseménynek adott otthont, több neves személyiség is megfordult benne; a város művelődéstörténetében jelentős szerepe volt. A város művelődéstörténetében a Korona fontos szerepet töltött be.
Itt lakott Tömörkény István 1877 és 1880 között, itt muzsikált Fátyol Mihály, a neves cigányprímás és gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel. Itt alakult meg a Márciusi Front nevű párt is 1937-ben és a Korona Szállóban megrendezett irodalmi esteken Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc is részt vettek.

Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ és a Korona Étterem működik, a város kulturális eseményei (koncertjei, előadásai, vitaestjeit) gyakran itt zajlanak; a díszterem lehetőséget biztosít a Makói Nemzetközi Gitárfesztivál, valamint szalagavatók és bálok megrendezésére. 2005 júliusa óta – a Városháza házasságkötő-terme mellett – a Korona dísztermében is lehetőség van házasságkötésre. A Korona Szálló műemléki védettséget élvez.

Az impozáns épület a város egyik jelképévé vált.

A Termál és Gyógyfürdő Makó a marosi gyógyiszapot a makói gyógyvízzel és a többi gyógykezeléssel együtt komplex terápiaként alkalmazza.

Medencék

Kültéri gyógymedence
A kültéri gyógymedence kellemesen meleg gyógyvize jótékony hatásaival gondoskodik vendégeink regenerálódásáról.

Élménymedence
A szabadtéren lévő élménymedencében buzgárok és vízsugarak szórakoztatják a kikapcsolódni vágyókat.

Kültéri bébimedence
A legkisebbek is élvezhetik a napsütést és a pancsolást egyaránt a kültéri bébimedencében.

Kültéri pancsoló medence
A kicsit nagyobbak a kültéri pancsoló medencében csúszdázhatnak, játszhatnak és élvezhetik a napfényt.

33 m-es kültéri tanmedence
A szabadtéri tanmedencénk ötvözi a sport és mozgás, valamint a napsütésben való kikapcsolódás és lubickolás lehetőségét is.

Beltéri pancsoló medence
A legkisebbeket jó és rossz időben egyaránt várja a beltéri pancsoló medence, ahol kedvükre lubickolhatnak a kellemes hőmérsékletű vízben.

Beltéri ülőmedence
A tanuszoda területén lévő ülőmedencében garantált a lazítás és a feltöltődés a felnőtteknek, míg a picik a mellette lévő gyermekmedencében pancsolhatnak.

25 m-es tanmedence
A fokozatosan mélyülő beltéri tanmedence kiváló helyszínt biztosít a víz alatti gyógytornához, úszásoktatáshoz, és a sport kedvelők kikapcsolódásához is.

Szolgáltatások:

Élvezze a makói gyógyvíz és a marosi iszap páratlan gyógyító hatását egy elragadó környezetben! Ismerje meg és vegye igénybe gyógyszolgáltatásainkat!

Csoportos gyógyúszás
Víz alatti csoportos gyógytorna
Iszappakolás
Gyógymasszázs
Vízalatti sugármasszázs/Tangentor/
Szauna

A település megközelíthető közúton: az M5 ös úton, vagy az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton kb. 30 km, Nagylak (román határ) felől a 43-as úton kb. 20 km., Hódmezővásárhely felől kb. 30 km; vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged, a Szolnok Hódmezővásárhely-Szolnok vonalon.

További információk: www.mako.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »