Mezőhegyes

Mezőhegyes

A város hazánk délkeleti részén az országhatárhoz közel terül el.
Természeti adottságait tekintve különleges hely, kedvező természeti tényezőinek köszönhetően ősidők óta lakott hely. Bizonyítják a talált kő- és csonteszközök, bronzkori temető sírlakóinak használati tárgyai.A terület a Kárpát-medencébe érkező magyarok számára is fontos szerepet játszott.
Az első írott emlék 1421-ben említi Mezőhegyes nevét (MEZEW HEGES).A török kiűzésekor vívott harcok során 1686-ban harmadszor néptelenedett el. A települést és környékét 1702-ben az “Új Szerzemények Bizottsága” a kincstár számára birtokba vette.1711-ben vált kincstári birtokká.1755-től a királyi kamara legeltetésre adta bérbe a pusztát a hadiszállító lócsiszár bérlőknek.1772-től Bogdanovics Bernát vette bérbe a pusztát 12 évre. Ő lett Mezőhegyes utolsó bérlője. Majd 75 év után megkezdődött rajta a kincstári ménesintézet megalakítása.
A Habsburg-birodalom lóállományát megviselték nem túl sikeres háborúi. A 18-19. századi hadviselés erőgépe a ló volt. Szükségessé vált a lóállomány felfrissítése. A reformer II. József elfogadta Csekonics József vértes kapitány javaslatát: birodalmi ménest kell alapítani.
Területünk kedvező földrajzi adottságainak figyelembevételével esett a választás a kincstár csanád-aradi birtokára. Az alkalmatos pusztán császári rendeletre 1784-ben megkezdődött a katonai ménes létrehozása.Első hullámban kis megszakítással az 1810-es évek elejére felépültek a ménesközpont a kiszolgáló személyzet és a ménes épületei.
Az első nagy fordulatot az hozta amikor a kiegyezés után a ménes 1869 január 1-vel a felelős Magyar Kormány kezelésébe került. Ezzel egy időben végleg kettéválasztották a ménest és a ménesbirtokot.1872. augusztus 17-e újabb fordulatot hozott. Megalakult Mezőhegyes “eszmei község” a ménesbirtokból és Tompa pusztából.1875. január 1-étől a birtok, a katonai alkalmazottak helyett áttér a polgári személyek alkalmazására. Megkezdődik a mezőgazdasági bérmunkások tömeges beáramlása a pusztákról. Kialakul a Mezőhegyesre oly jellemző cselédvilág.1876-ban Mezőhegyesre érkezik a 28 éves Gluzek Gyula. Az ő jószágigazgatósági ideje alatt emelkedik Mezőhegyes a világ vezető mezőgazdasági nagyüzemei közé.
A két világháború között Mezőhegyes pályája ismét meredeken ível felfelé. Visszaszerzi régi presztizsét, újra sikerül komoly eredményeket elérni a mezőgazdaság több területén. A háború után sok minden megváltozott.
1946. január 17-én a földosztás után kitűzik Mezőhegyes új határait.1949-ben a gazdaság új neve: Nemzeti vállalat.A következő évben újraindul a tenyésztői munka az egykori katonai ménesben. Új neve: Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep. 1951-ben ismét új nevet kap a gazdaság: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság.1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezik át. Egyidejűleg új nevet kap: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolják a méntelepet.(egykori katonai ménes).
A település 1971-ben kapott nagyközségi címet, 1989. március 1-től pedig városi rangot.

További információk: www.mezohegyes.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »