Gyöngyös város központi földrajzi helyzetének köszönhetően legjelentősebb történelmi eseményeink szemtanúja volt. Honfoglalás kori településként ismert, és a XI. század végére már virágzó gazdasági élet alakult ki. Róbert Károly király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, észak-keleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően.
A XV. században letelepedő ferences szerzetesek a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását.
A település XVII. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a “zafírhoz hasonló színű” tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.
A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, Vak Bottyán Jánost a ferences rendi templomban temették el. A város XX. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, mely a lakóépületek nagy részét elpusztította.
IV. Károly király, miután meglátta a romokat, a város újjáépítését rendelte el. Ekkor alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. Rangjukhoz méltó módon átépítették a nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat.A hamvaiból főnixmadárként mindig újjászületett Gyöngyös – a közeli Mátrafüreddel, Mátraházával, Sástóval és Kékestetővel együtt – ma Magyarország egyik legkedveltebb üdülővárosa is.
A hegyektől övezett település lakói már a honfoglalás utáni időkben szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A szőlőtőkék a 19. század végén filoxérajárvány áldozatául estek, de hamarosan megindult az újratelepítés, s a gazdák a legnemesebb csemege- és borszőlőfajtákat honosították meg.
A vulkanikus eredetű Mátra déli lejtői ideális körülményeket teremtettek a térség legnagyobb történelmi borvidékének kialakulásához.
Gyöngyös jelképeinek is tartják azokat a kőoroszlánokat, amelyek az Orczy-kert kapuját őrzik. A szép kerítésről az járja, hogy a napóleoni háborúk idején zajló utolsó nemesi felkelés puskacsöveiből kovácsolták.
Az eredetileg barokk Orczy-kastély későbbi átalakítások, bővítések során, 1826-ra nyerte el mai, klasszicista stílusát. Nevezetes lakója volt 1814-ben I. Sándor orosz cár.
Az épület ma a Mátra Múzeum otthona. Természettudományi anyaga nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő értékű, helytörténeti gyűjteménye pedig a város és környékének életével ismerteti meg a látogatót.
A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült és itt bemutatott mamutcsontváza. 2009-ben az új pavilon megnyitásával egy 3 szintes természettudományi kiállítás jött létre, mely leginkább a Mátra és Mátra – környéki növény- és állatvilágot mutatja be, emellett élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház és modern oktató labor is található az épületben.
Gyöngyös legnevezetesebb műemlékei közé tartozik a ferencesek temploma és kolostora, amelynek alapítása az 1370 körüli évekre tehető. A templomot az 1400-as években építtette a Báthory család a ferences szerzeteseknek.
A templom támpillére, csúcsíves ablakai, sokszögű szentélye és a mellette emelkedő torony – a 18. századi barokk megújítások ellenére – ma is magán viseli a gótika jegyeit. Kriptájában nyugszik a Rákóczi-szabadságharc legendás generálisa, a Vak Bottyánként ismert Bottyán János.
Az 1701-1730 között emelt kolostorban található Magyarország egyetlen olyan rendi könyvtára, amely a középkor óta egyfolytában működik. 14 000 kötete közül kétszáz ősnyomtatvány.
Hazánk egyik legnagyobb méretű, eredetileg gótikus, különleges alaprajzú barokk temploma.
A városközpont bizonnyal legkiemelkedőbb épületét, a Szent Bertalan templomot a 14. században emelték, majd többször átalakították.
Mai alakját 1747 és 1784 között nyerte el, de a jellegzetesen barokk, kéttornyú csarnoktemplom gótikus támpillérei, ajtórészletei, mérműves ikerablakai a középkort idézik. Bronz keresztelőmedencéje az 1500-as évekből származik, belső díszítésének különlegességei a kuruc vezéreket ábrázoló freskók.
A Mátra Múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását.
Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a
Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.
A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.
A lajosházai vasútvonal meghosszabbítása Szalajkaházig megtörtént. 2009. október 10-én átadták a vonalat.
Útvonal:
Gyöngyös – Gyöngyössolymos – Lajosháza – Szalajkaház
Szalajkaház – Lajosháza – Gyöngyössolymos – Gyöngyös
Gyöngyösön, az autóbusz pályaudvartól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély, ma Mátra Múzeum szomszédságában található az erdei vasút (Mátra vasút) végállomása.
Az erdei vasút a Mátra-Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemeként működik.
A Mátrafüredről – a 499 m magas Sár-hegyen át – Gyöngyösre vezető tanösvény mindkét irányból bejárható.
Többféle növénytársulás (cseres-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztafüves lejtősztyepp, sziklagyep),változatos élőhelyek és a hajdani tájhasználat nyomai (szőlők, gyümölcsösök, kaszálók) teszik különlegessé a 12 millió éves vulkánroncs felszínét, amely nagy része az 1975-ben létrehozott, 204,4 hektár kiterjedésű természetvédelmi területhez tartozik.
A tanösvény hossza: 9 km, 12 állomással. A táblák színes növény- és állatábrákkal mutatják be a Sár-hegy Természetvédelmi Terület gyep, erdő, mocsár társulásait, geológiáját.
Állomások: Gyomtársulás – Fenyőelegyes tölgyes – Cseres-Tölgyes – Kaszált taposott gyep – Melegkedvelő tölgyes – Mocsár – Bokorerdő – Sárhegy geológiája – Sziklagyep-társulás – Árvalányhajas gyeptársulás – Felhagyott szőlők – Törpe mandulás
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.gyongyos.hu
