Szilvásvárad

Szilvásvárad

Történelme:
Szilvásvárad igen régi település. A Bükk-hegység e szakasza már ősidők óta lakott terület volt. A Istállóskői-barlangban folyt ásatások 35-40000 éves leleteket hoztak napvilágra. A vaskor-szakban jelennek meg a község területén a jazzig, szkíta törzsek, utánuk az avarok, akik leigázták az itt élő szláv népeket. Életükről feltárt sírok és ma is látható földmaradványok tanúskodnak. Szkíta sírt egy útépítés alkalmával fedeztek fel. A leletek (arany hajcsat, 24db gyöngyszem és egy bronz karperec) megmentése Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula nevéhez fűződik. A szlávok gyűrű alakú sáncaik mögött éltek. Ilyen például a falu határában lévő Töröksánc, ahol ágyúgolyókat, edényeket és fegyvermaradványokat találtak. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár, Éleskovár, melyek romjai még ma is láthatók.

Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei. Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad – Warada – Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak kihalásával a Perényiekhez kerül a birtok, akik az “akié a föld, azé a vallás” elvén reformátussá térítették a település lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerek templom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gőzmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy be-barangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum. 1976-ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980-ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a fogathajtó világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

A Bükk-hegység már önmagában a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát kínálja a pihenni, túrázni, felfedezni vágyóknak. A nemzeti Park szemet megigéző tája, erdői, sziklái, patakjai, barlangjai, fennsíkja ritka, védett növényeknek és állatfajoknak adnak otthont. Szinte minden hegyi falucska büszke látnivalóira és maradandó apró emlékekkel engedi útjára látogatóit. Templomok, várromok mesélik el a hegység múltját. Panziók, szállodák, éttermek biztosítják a jelen kényelmét. Ha valaki szélesebb térségben kíván tájékozódni a Mátra gazdag erdői, a Bükkel “rivalizáló” tiszta levegője, a Mátra- és Bükkalja termálvizei, borvidékei csodálatosan kerek és élménydús kirándulásokat nyújtanak.

Nyáron Kisvasúttal is végigutazható a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye, az 5 km hosszú, csodálatos Szalajka- völgy, ahol fátyollá permeteződik a Szalajka-patak vize, amint a Fátyol-vízesés 17 méter magas lépcsősorán aláfolyik.
A völgyben lakó egykori szénégetők életébe a Szabadtéri Erdei Múzeum nyújt betekintést. A tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény, bivaly és mamut csontjait az ősember tűzhelye mellett, a Szalajka-forrástól gyalogosan megközelíthető Istállóskői ősemberbarlangban találták meg a régészek.
A közeli Csipkéskúton legelő, a bécsi spanyol lovasiskola világhírű lipicai lovait adó ménes történetét a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás (Park u. 8.) tárja fel, a legszebb tenyészmének a szomszédos istálló lakói.
A Bükki Nemzeti Park növényvilága tárul fel az Orbán házban (Miskolc út 60.) látható kiállításon. Hangversenyteremként is kiváló a kör alakú, klasszicista Református templom (Aradi u. 30), harangja 1488-ból való.
Az őspark közepén álló egykori Pallavicini kastély (Egri u.16.) ma szálloda, körülötte üdülőházak épültek. A lovaspályán szeptemberben fogat-és hajtóversenyt, lovasbemutatót tartanak

Palviczy Kastély:

Az XVIII. században építette Erdődy gróf. 1860-ban bővítették Ybl Miklós tervei alapján, majd neobarokk stílusba Pallavicini Alfonz építtette át. A kastély jelenleg szállodaként üzemel.

A néhai grófi birtok emlékét a fennmaradt épületek, a kastélyhoz vezető gesztenyesorok s a park öreg fái őrzik. A grófi kastély az 1860-as években épült a már meglévő vadászkastély mellé.
Tervezője feltehetően Ybl Miklós volt. Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át.

A kastély alatti parkban olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő. Az itt lévő kis tó a patak felduzzasztásával jött létre, s a zsilipen átömlő víz hajtotta az alatta 100 méterre húzódó vízimalom kerekét.

A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni.

Az Állami Ménesgazdaság Lipicai Ménesének lovait a világ a fogathajtó sportban elért kimagasló eredményeiken keresztül ismerte meg. A csodálatos Szalajka-völgy, az egyedülálló természeti szépségű Bükk-fennsíki részek mind megismerhetők fogathajtó tanfolyamaink és lovas üdüléseink alatt. A Pallavichiniek parádés istállójának tetőterét az Ön ízlése szerint rendeztük be.

Az első lipicai ménest 1580-ban Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára.
“itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és légtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől”
A barokk kor ízlésvilága szerint kitenyésztett lófajtát 1806 óta tenyésztik Magyarországon.
A lipicai ménesnek 1952 óta Szilvásvárad és Csipkéskút ad otthont.. E “hegyi lófajta” fejlődéséhez jelentősen járul hozzá a Bükk-fennsík köves hegyvidéki talaja. Jelenleg Szilvásváradon 80 anyakanca és a fedezőmének biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését. A jelenlegi lóállomány 250 körül alakul. A csikók három éves korukig a Bükk-fennsík kiemelten védett helyén nevelkednek.
Így válnak erős, jó tűrőképességű lovakká. A szilvási lipicai ló, főként fogatos használatra alkalmas fajta. A fogatsportban elért hazai és nemzetközi sikerei is ezt bizonyítják.

A faluban a lovas tanyán, és a legszebb apaállatok Palavichini őrgróf parádés istállójában tekinthetők meg.

A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát választják. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak s itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, az Istállóskői ősemberbarlang.

A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon)főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti.

1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt.
A vonal hossza közel 5 km. A vonat megállóitól könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a pisztrángos tavak és a Lipicai Ménes.

A Szilvásvárad környéki, Bükk hegységi erdők 19-20 század eleji erdőgazdálkodásaihoz kapcsolódó helytörténeti dokumentumok, használati tárgyak kerültek kiállításra.
A Bükk hegység nagyvadait, állatvilágát bemutató diorámát pedig az Erdészeti Múzeum Természettudományi kiállításán tekinthetik meg a látogatók kitömött, preparált állatokkal.

A Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában berendezett múzeum az erdő és az ember kapcsolatát: a különböző erdei munkák eszközeit, termékeit, az erdei mesterek életmódját, építményeit mutatja be.

A régi erdei mesterségek közül az ölfavágás, a mészégetés, a szénégetés és a zsindelykészítés eszközeit lehet megtekinteni. De láthatók az erdei mesterek által épített sajátos kunyhóformák is. Eredeti állapotban, korhűen berendezve építették fel az erdei munkások és fuvarosok nyomorúságos szálláshelyeit, összegyűjtve a kezdetleges munkaeszközöket, szerszámokat, szemléltetve az ősi munkafolyamatokat.

Rekonstruálták a fa szállításának egyes módszereit: a szekéren, a szánon való szállítást, a csúszdát és a kézzel húzott füles szánkót. Megtekinthetők a favágás termékei: a rönk, a bányafa és a cserkéreg, és bemutatják a gyantakészítés eszközeit is.

Láthatók az üvegkészítéssel és az ehhez szükséges hamuzsírfőzéssel kapcsolatos, javarészt rekonstruált épületek és eszközök. Az épületek eredeti, XVIII. századi változatai valamikor a környező répáshutai, cserépfalusi erdőkben álltak.

A szilvásváradi Szalajka-völgy idegenforgalmi szempontból a Bükk egyik leglátogatottabb része.

A Szalajka-patak mentén vezető közkedvelt kirándulóhely 4,2 km-es sétaútjának (és turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A táblák a Bükki Nemzeti Park alapításáról és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást. Emellett megismerkedhetünk a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál.
A völgy erdei kisvasútja további élményszerzésre ad lehetőséget; Szilvásvárad településről indul, pisztrángtelep mellett halad el, míg el nem éri a Fátyol-vízesést övező Gloriet erdei tisztást.
Megközelítése: a sétaút a Szalajka-völgy Tótfalusi-völgyi elágazótól elvezet az Istállóskői ősemberbarlangig.

A Szalajka-völgyben már hosszú idő óta vadon él a sebes pisztráng és mintegy 100 éve foglalkozunk a pisztráng mesterséges tartásával, tenyésztésével. A kristálytiszta karsztvizben hagyományos technológiával tenyésztett “Szilvásváradi pisztráng” a legigényesebb vendéglátóhelyeken is keresett áru. Helyi specialitás a különlegesen sütött és füstölt pisztráng.

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye.

A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek
tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.

Államalapításunk ezeréves évfordulóján Szilvásváradon, a Kalapos-tetőn kilátót építettek.
A kilátóhoz kényelmes út vezet, amit tanösvénnyé alakítottak. A 2,5 km hosszú szakaszon 20 ismertető táblát helyzetek el, meglehetősen sok szöveggel és ábrával. A táblákról bőséges információt szerezhetünk az erdőkről, az erdőművelésről, a Bükk kialakulásáról és földtani értékeiről, növényzetéről, állatvilágáról, a Bükki Nemzeti Parkról és a természetvédelemről.
A tanösvény útvonala vonalas és mintegy 210 méternyi szintkülönbséget kell leküzdeni a BNP információs házától a végállomást jelentő kilátótoronyig.

A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Szilvásváradi Információs Házától indul és a Kalapot-tetőn levő kilátótoronynál végződik. A két és fél kilométeres út mentén pihenőhelyek és bőséges szövegezésű ismertető táblák vannak. Egy-egy tábla a tanösvény állomásának tekinthető. A táblák hosszú szövegének elolvasása és az ábrák értelmezése sok időt igényel.
A 20 táblán több mint 10 ezer szó olvasható, ami nyomtatva is közel 20 oldalnyi terjedelmű.Így vezetőfüzetet ez a túra nem igényel. A 3. táblához kőzetkiállítás is tartozik, amely 12 féle, különböző korú kőzetet mutat be.
A tanösvény útvonala minden évszakban jól járható, de a száz méterenkénti közel 10 méteres (összesen 210 m) szintemelkedést figyelembe kell venni. A fáradozásért kárpótol a millenniumi kilátóról elénk táruló csodálatos kilátás.
A tanösvény nagyobbrészt a Bükki Nemzeti Park területén halad. Ne feledjük, hogy az élményeken kívül itt semmit sem gyűjthetünk és illik ügyelnünk az erdők lakóinak nyugalmára is!

Hossza: 2,5 km (vonalas)
Időtartam: 1 óra

A kalandpark nyitása óta szinte minden évben új résszel bővült, így mára 5 egységből álló élményparkká nőtte ki magát.

  1. Ovis pálya:
    3 éves kortól 6-8 éves korig, maximum 120 cm-es testmagasságig használható.
    Csak szülői felügyelettel
    A gyerekek komplett felszerelést használnak
    Az elemek földtől való távolsága 70 cm.
  2. Kalanderdő:
    2002 nyarán Szilvásváradon a Szalajka- völgyben csodálatos természeti környezetben, a zúgó Szalajka patak fölött létrehozták az ország első olyan extrém kötélpályarendszerét, amely bárki számára elérhető, legyen szó egy cég menedzsereiről vagy egy komplett iskolai osztályról.
    5-6 méter magasságban dobogókat rögzítettek a fák törzsére és egyikről a másikra drótköteleken, rönkökön, kötélhurkokon lehet átjutni. A saját ügyességen, bátorságon túl karabínerek, csigák segítenek az akadályok leküzdésében.
    A fixen kiépített aktivitásokat további elemekkel is tudják bővíteni, előzetesen egyeztetve a résztvevő csoportokkal.
    A Kalanderdő ideális helyszíne csapatépítő tréningek, céges kalandprogramok lebonyolításának, ugyanakkor ajánljuk iskolai csoportok, egyének, családok, baráti társaságok számára is aktív szabadidős tevékenységként.

Részvételi feltételek:

  • Minimum 120 cm-es magasság
  • 14 éves kor alatt csak felnőtt kísérettel.
  • Végig hegymászó technikai önbiztosítással
  • Vezetőt külön díj ellenében biztosítunk
  • Adrenalin pálya:
    2006 újdonsága volt kalandparkban az Adrenalin pálya. Itt 13 elemből álló rendszert lehet kipróbálni. A feladatok között több emelkedő pálya is van, a talajtól való legnagyobb távolság 9 m. Kuriózum az egy fán lévő emeletes dobogó. Ez már a haladók játszótere. Az elemek között több komoly fizikai erőt igénylő tevékenység is található, de ezeket ki lehet kerülni.

Részvételi feltételek:

  • Minimum 140 cm-es magasság
  • 14 éves kor alatt csak felnőtt kísérettel.
  • Végig hegymászó technikai önbiztosítással
  • Vezetőt külön díj ellenében biztosítunk
  • Flying fox:
    2007 másik újdonsága ez a 6 elemből álló csúszópálya, ahol „csak” annyi dolguk van a résztvevőknek, hogy átszereljék csigáikat az egyik csúszópályáról a másikra.

Részvételi feltételek:

  • Minimum 140 cm-es magasság
  • 14 éves kor alatt csak felnőtt kísérettel.
  • Végig hegymászó technikai önbiztosítással
  • Vezetőt külön díj ellenében biztosítunk
  • Balansz pálya:
    2009-től működik, a feladatok főként a résztvevők egyensúlyérzékét teszik próbára.

A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki
falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.

Megközelíthető közúton: Eger felől a 25-ös úton Szarvaskő után Bélapátfalva felé kanyarodva és elhagyva a következő település; vasúton:
a Füzesabony-Eger-Putnok vonalon.

További információk:

www.szilvasvarad.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Translate »