Pápa

Pápa

A város területén a középkorban 11 falu volt, melyekből kialakult az a település, mely 1398-ban már civitas, 1401-től pedig oppidum. A városiasodásban jelentős szerepet játszottak a szerzetesrendek (a ferencesek 1475-ben, a pálosok 1638-ban telepedtek le Pápán), illetve a nagybirtokos családok (Zápolya, Török, Esterházy). A városban szinte a reformáció kezdetétől hódítottak a protestánsok tanai. Lelkész volt Pápán Sztárai Mihály, a neves író, Huszár Gál és Dávid, akik nyomdászok is voltak; Huszár Dávid 1577-ben itt nyomtatta ki a Heidelbergi Káté első magyar fordítását. Így Sopron és Sárvár után ez a város lett a protestantizmus harmadik legjelentősebb dunántúli központja. Már 1531-ben volt itt református iskola, mely később teológiával és jogakadémiával is bővült, s a régióban protestáns szellemi központtá tette Pápát. A török korban a védelmi vonal egyik központja volt, főkapitányi székhely. A pápai erősség már a XV. században állt, majd a török korban a végvárrendszer egyik tagja lett, s birtokosai között volt a neves katona, Török Bálint is. 1704-ben az őrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett. A várat az 1740-es évektől kezdték kastéllyá átalakítani.
A török 1594-ben elfoglalta a várost, a lakosság elmenekült; három év múlva a keresztény hadak visszafoglalták Pápát. 1683-ban még egyszer, rövid időre török kézre került a város. A Rákóczi-szabadságharc idején nyolcszor cserélt gazdát Pápa, és a földesúr, Esterházy Antal is csatlakozott a fejedelemhez. Két évig itt volt Vak Bottyán főhadiszállása, egyszer pedig a labanc hadak fölégették a várost. A harcok után kezdődött a mai, műemlékileg védett belváros kiépítése. A várat átépítették kastéllyá, a várat keleti irányból védő tavat lecsapolták, a főtérre monumentális templomot emeltek. 1748-ban Esterházy Ferenc oltalomlevélben engedélyezte a zsidóság letelepedését, s ez segített abban, hogy Pápa regionális kereskedelmi központtá is váljék. A XIX. században az ország harmadik legjelentősebb izraelita közössége szerveződött itt, s hamarosan, 1846-ban a harmadik legnagyobb zsinagógát építették föl Magyarországon, s ezt az építkezést Esterházy Pál 100 ezer tégla ajándékozásával segítette.
Pápa 1872-ben lett “rendezett tanácsú város”, 1929 és 1945 között megyei város volt, 1945-től 1983-ig járási székhely. A II. világháború mérhetetlen veszteségeket okozott: a várkastély, a zsinagóga súlyos károkat szenvedett, elpusztult a levéltár, a nagy lélekszámú zsidó közösségből nagyon kevesen maradtak életben. A lassan meginduló gazdasági fejlődés, a városrekonstrukció eredményeképpen Pápa 1989-ben elnyerte a HildJános-emlékérmet. A rendszerváltozás után újraéledtek a református és iskolavárosi hagyományok; új gimnázium épült, és újraindult a református kollégium tevékenysége, s elindult a felsőoktatás újjászervezése is.

Pápa a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik, Közép-Európa egyik legszebb, műemlékekben gazdag kisvárosa. A városképet meghatározó barokk Fő tér közepén áll a Fellner Jakab tervei alapján 1774-1786 között épült késő barokk stílusú Nagytemplom. A templom mögött, a középkori vár helyén épült az Esterházy család főúri várkastélya. A kastély mögött húzódó park természetvédelmi terület. A Fő térhez csatlakozó, a középkori városszerkezetet őrző utcák, közlék (átjárók), kis udvarok meghitt, rendkívüli melegséget, az itáliaihoz hasonló hangulatot őriznek, a régi, új színekben pompázó belső udvarok, a galériák és múzeumok pedig hívogatják a látogatót.

A város műemlékei közül kiemelkednek a templomok. A Fő utcában tekinthető meg az 1774-ben elkészült, a pálosok által épített, majd a bencések otthonául szolgáló, ún. “fehér templom”. Egyedi faragásokkal díszített berendezése nagyon értékes. Itt látható a XVII. századi, ún. “Szerecsen Krisztus”. A Barát utcában áll a ferencesek temploma, ami 1678-1680 között épült.

Pápa a XVI. sz. óta a dunántúli reformátusság központja. Híres kollégiumát 1531-ben alapították, szelleme évszázadok óta meghatározó a város életében. A gimnázium diákja volt többek között Petőfi Sándor és Jókai Mór is. Pápán található hazánk egyetlen olyan Kékfestő Múzeuma, ahol a kiállított gépek és berendezések még napjainkban is működőképesek, és lehetővé teszik a kékfestőmesterség bemutatását.

Nagytemplom:

Hossza 42 m, szélessége 22 m, a tornyok magassága 72 méter. A pápaiak által „Nagytemplom”-nak nevezett plébániatemplom annak a középkori templomnak a helyén épült, melyet 1397-től említenek különböző oklevelek. Régi metszetekből és Pongrácz Gáspár plébános 1773-as leírásából arra lehet következtetni, hogy a régi templom méretei a maihoz hasonlóan jelentősek voltak.
Az új templomot gróf Esterházy Károly egri püspök építtette 1774-1786 között. A templomot Fellner Jakab (1722-1780) építész tervezte, majd Fellner betegeskedése miatt 1777-től Grossmann József (1747-1785) vette át az építkezés irányítását.

Az első szakaszban, 1774-ben a templom főfalait emelték fel, 1775-ben a tetőzetet készítették el, 1776-ban a monumentális tornyokat építették, melyek a vatikáni barokk építészet jellegzetes formái. Ugyanebben az évben megkezdődött a kőfaragványok szállítása és beemelése. A lépcsők, ablakszárnykövek a pápai Franz Winkelmayer nevéhez köthetők; az épület faragott tagozatait, szobrait, a márványburkolatot több mester készítette: a pozsonyi Martin Rumplemayer és Johann Messerschmidt, a tatai Johann Georg Mess, a süttői Carlo Adami és Giacomo Adami, valamint a bécsi Philip Jakob Prokop.

A templom a késő barokk klasszicizáló irányzatának jellegzetes képviselője. A klasszikus szemléletet tükrözi a méltóságteljes, kiegyensúlyozott, harmonikus főhomlokzat, amely mentes a mozgalmas barokk díszítőelemektől.

A templombelső nyugalmat sugárzó, egységes térhatású, a hajó és a szentély egyetlen hatalmas tér, melyet pillérpárok osztanak három szakaszra. A mennyezet freskóit Franz Anton Maulbertsch (1724-1796), a barokk festészet ismert osztrák mestere készítette 1782-1783-ban. Az oltárképet, a freskók tematikáját, sorrendjét és elhelyezését Esterházy püspök határozta meg ragaszkodva saját elképzeléseihez.

Eszterházy kastély:

16 év után újra várja látogatóit a pápai Esterházy-kastély!

A felújítás háttere:
A most megnyitott főúri termek felújítását az a projekt tette lehetővé, melyet Izland, Lichtenstein és Norvégia támogatott az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül. A januárban kezdődött és április végéig tartó – 267 millió Ft értékű – rekonstrukció keretében a kastély hét, emeleti helyisége. – többek közt az Ősök csarnoka, a Vörös-szalon, a Nádor-terem, a Nagyebédlő – újult meg és nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A főúri terek felújítása mellett a földszinti kiszolgáló tereket – előtér, jegypénztár, akadálymentes vizesblokk, ruhatár – alakították ki.
A felújítás során kicserélték a nyílászárókat, faljavításokat, festést végeztek a kivitelezők, elhelyezték a szükséges gépészeti berendezéseket valamint a fűtéshez szükséges vezetékeket és radiátorokat, restaurálták a faburkolatokat és a stukkókat, felújították a kőburkolatokat és az emeletre vezető lépcsőt. A földszinti kiszolgáló területek és az emeleti terek akadálymentes megközelítésére lift épült. A projekt során nyolc rossz állapotú festmény és két cserépkályha restaurálása történt meg, helyükre kerültek a korábban restaurált festmények, köztük a híres Pápa látkép is. Az emeleti termek korhű kárpitborítást és szőnyegezést kaptak.

A kápolna fő értéke a mennyezetfreskó, melyet Johann Ignaz Mildorfer, a bécsi akadémia tanára készített 1750 körül az Esterházy Ferenc által meghatározott témára, Krisztus mennybemenetelét megörökítve. A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit, a töviskoszorút, a szögeket, a kalapácsot, a szivacsot, a lándzsát és a kelyhet. A párkány fölött emelkedik föl a feltámadt Jézus angyalseregtől körülvéve a Szentháromság másik két személyéhez.

A kápolna fő értéke a mennyezetfreskó, melyet Johann Ignaz Mildorfer, a bécsi akadémia tanára készített 1750 körül az Esterházy Ferenc által meghatározott témára, Krisztus mennybemenetelét megörökítve. A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit, a töviskoszorút, a szögeket, a kalapácsot, a szivacsot, a lándzsát és a kelyhet. A párkány fölött emelkedik föl a feltámadt Jézus angyalseregtől körülvéve a Szentháromság másik két személyéhez.

A jövő:
Tekintve, hogy az ún. norvég alapos projekt lényegében csak az északi szárny emeleti helyiségeinek történeti helyreállítását, valamint az ehhez csatlakozó földszinti északkeleti helyiségek felújítását tartalmazta, a kastély további tereinek, külső homlokzatának megújítására szükséges forrás előteremtésére a város 2009-ben a Közép-Dunántúli Operatív Program részeként új pályázatot nyújtott be. A pápai Esterházy-kastély teljes egészében várhatóan 2013-ra újulhat meg.

Programok:
2011. május 21-én megnyílt pápai Esterházy-kastély a főúri termek bemutatása mellett színes programokat kínál a látogatóknak: a kiállításon a grófi kastély életének képviselőivel bepillantást nyerhetnek a barokk főúri élet hétköznapjaiba és a megelevenedett múlt különleges élményében részesülhetnek.
A grófi család visszatért Pápára, az Esterházy-kastélyba újra élet költözött: a gróf vívótehetségét csiszolja, a grófnő kártyázik, miközben festőmester készíti portréját, az udvarhölgyek ráérősen hímeznek, s közben hangulatos barokk zeneáradatban úszik a kastély. Egy pillanatra mindannyian részesei lehetünk az intrikákkal átszőtt udvartartás életének, a barokk pompa fényűző világának. Hiszen a grófi pár volt olyan kegyes, hogy csodálatosan felújított hajlékát megossza a látogatókkal.
Az óvodás és kisiskolás csoportoknak ajánlott foglalkozások a báb- és drámajáték elemeit ötvözve nyújtanak élményszerű múltba nézést, miközben a jelenkori ismereteik rögzítéséhez, bővítéséhez, rendszerezéséhez adnak játékkal motivált segítséget. A közös interaktív játék közben készült tárgyak, bábok hazavihető emlékei a felejthetetlen kastélylátogatásnak. A gyerekek korhű ruhákba bújva vehetnek részt a barokk illemórákon, játékos programokon.
A felsősök és középiskolások számára kínált múzeumpedagógiai foglalkozásokon egy képzeletbeli időutazás a barokk szalonba röpíti a látogatókat, akik, miközben a kastélyban élők segítségével megismerkednek a főúri etikett szabályaival, részt vesznek egy rögtönzött színi előadáson, élőképeket készítenek, táncórákat vesznek, énekelnek, találkoznak a kor jellegzetes irodalmi, öltözködésbeli, képzőművészeti, zenei sajátosságaival.
A pápai Esterházy-kastély főúri enteriőr kiállítása újra nyitva áll az érdeklődők előtt.
Koncertek:
A pápai Esterházy-kastély koncerteknek is a helyszíne. A híres, egyedi akusztikával megáldott Nádor-teremben , komolyzenei koncerteket is tartanak.

A kastélyból kilépve két szépen faragott nagy vízköpő domborművet és négy szobrot találunk. Az udvar sarkainál két hatalmas kő oroszlán vicsorog, a kastéllyal egykorúak. Az egyik az Eszterházyak címerpajzsát, másik pálmaágat tart mancsában.

A kastély előtti parkban Petőfi Sándor bronzszobra, valamint Szervátiusz Jenő Jókai Mórnak emléket állító műve található.

A kastély mögött az Uraság 100 hektáros angolparkja, közismert nevén a Várkert található. Bár régi szépségét még nem kapta vissza, a hangulatos játszótér és a sétautak kedvelt pihenőhellyé teszik.

Kékfestő Múzeum:

A 18. század második felében a hazánktól nyugatra eső területeken a textiliparban és a festőmesterségben munkaerő-felesleg képződött. Ezért az egyéni vándorutak és családi áttelepülések egyaránt növelték a magyarországi kékfestő mesterek számát. Így kerültek Magyarországra a Kluge család ősei a szászországi Sorauból (Zary, Lengyelország), magukkal hozva a textilnyomás új eljárását, a rezervnyomású hideg indigócsávás festést.

A textilfestésnek ezt a módját a korábbi „Schön und Schwarzfärber” kifejezés fedte a 19. század közepéig. Ez egyben azt is jelenti, hogy a „Schönfärber” a „szépfestés”-sel, színes posztó- és vászonfestéssel foglalkozott, a „Schwarzfärber” pedig általában a fekete festést gyakorolta. A keleti indigós rezervnyomás szintén az említett területeken jelent meg a 18. század első felében, a festőanyaggal, a kék színt adó indigóval együtt. A mintázáshoz szigetelőmasszát alkalmaztak, amely védte a textil fehér alapszínét a kék megfestődéstől. A redukált indigó a festőmedencékben többszöri merítés, majd levegőztetés után, az oxidáció következtében fokozatosan egyre kékebbre festette a pamut-, illetve lenvásznakat. A kifestés után 1-1,5 százalékos sósavas-kénsavas fürdőben leoldották a mintázóanyagot, és előtűnt a fehér alapszín. Ez a kék-fehér szín a keleti porcelánoknak volt a jellemzője, ezért is nevezték a festők az új eljárást „Porcellandruck” „drucken auf Porcellan Art” kifejezéssel.

A kék szín festésére a középkor óta a csüllenget (Waid, Isatis tinctoria) alkalmazták, szántóföldi méretekben termesztették a türingiai és a francia Picardia tartomány földművesei, földesurai. A színtartóbb indigót eleinte a csülleng javítására használták, majd ez utóbbi a 19. században ural-kodóvá vált. Johann Friedrich Kluge Sárváron telepedett meg, majd 1777-ben a pozsonyi főcéhbe kérte felvételét. Fia, Carl Friedrich Kluge vándorútjáról hazatérve 1783-ban önálló műhelyt alapított Sárváron, majd 1786-ban családjával áttelepedett Pápára. Az egyre erősödő műhely az utcai földszinten – boltíves lakás és üzlet helyett – egy, az utcasorban méltóságteljesen megjelenő emeletes házként épült fel 1869-ben, eklektikus stílusban.

A Pápán 1865 körül működő hat kékfestő közül, a legerõsebb a Kluge-üzem volt. A 19. század közepének, második felének gazdasági, ipari fellendülése, kereskedelmének növekedése a pápai Kluge céget is a kapacitás növelésére, a modernizálás megkezdésére serkentette. Így került sor a régi festőszoba, a küpa-szoba bővítésére – 12 festőmedence beépítésével –, az új üzemépület megvalósítására a Tapolca-patak partján 1880-ban. Az első emeleten a hagyományos kézi nyomás végzésére szolgált a „tarkázó-szoba”, a laboratórium, mellette pedig a kézi hajtású, favázas Perrotine-gép működött. E tömegáru termelését lehetővé tevő berendezkedés megkívánta az új apró mintás, de a régiekből átvett motívumokban is bővelkedő mintafák használatát. Az üzem 100 éves jubileumára, 1883-ban, olyan szintre emelkedett a termelés, hogy azt 1884-ben „Blaudruck-Färberei” címen a dunántúli üzemek közül a vezető cégek közé sorolták. Erre az alkalomra készült egy mesterremekszámba menő 12 személyes díszabrosz ötszínnyomással. Az üzem további bővítésére a patakon túl került sor a 19-20. század fordulóján.

A fellendülést a második világháború vetette vissza, a termelés visszaesett a kézi technikára. A mesterséget hét generáció vitte végig a családban és műhelyként egészen 1956-ig működött. Ezután az épületek és a berendezési tárgyak műemléki védettséget kaptak és 1962-ben nyílt meg, mint múzeum.

A Kékfestõ Múzeumot a Kluge cég fennállásának 200. évfordulójára újították fel és azóta három állandó kiállítás jött létre:

  • A Kluge család 200 éves története, a kékfestés technikai részének bemutatása.
    • Bódy Irén érdemes művész, akadémikus életmű-kiállítása.
    • A magyarországi kékfestő műhelyek és mesterek.

Gyógyfürdő!

A fürdő a Külső-Várkertben helyezkedik el, a Petőfi Sándor Gimnázium és a Városi Sportcsarnok stílusát követve szervesen illeszkedik a városképbe. A cél egy modern, a kor elvárásaihoz igazodó, a helyi, belföldi és külföldi vendégek igényeit egyaránt kielégítő fürdőkomplexum megvalósítása volt. A kikapcsolódni vágyók kellemes környezetben élhetnek a sokrétű szolgáltatásokkal, amelyek között mind az egészség megőrzését és az aktív sportolást biztosító tevékenységi formák, mind az aktív pihenést, a regenerálódást elősegítők megtalálhatók. A lehetőségek célszerű kihasználását magasan képzett szakemberek biztosítják a kor igényeihez alkalmazkodó korszerű berendezések segítségével. A fürdő és az uszoda biztosítják város oktatási intézményeiben tanuló diákok számára a mindennapos testedzést és az úszásoktatást is.

Termálfürdő
36 °C – os ülőmedence
34 °C-os élmény és ülőmedence kiúszóval (nyakmasszázs, víz alatti hátmasszázs padok, gejzírek, sodrófolyosó, víz alatti világítás)
gyermekpancsoló
feketelyuk csúszda (hang és fényelemekkel)

Uszoda
Az uszoda az aktív sportolás színtere.
Medencék:
2 méter mély, 25 méter hosszú, 6 pályás feszített víztükrű úszómedence
1 méter mély, 3 pályás feszített víztükrű tanmedence

Strand
Medencék:
“Tappancs medence” (gyermekpancsoló)
“Nagy Tappancs medence”
családi ülőmedence
vegyes élménymedence
csúszda medence

Csúszdák:
családi (sárga)
Kamikaze (piros)
Anakonda (kék)
Rafting (narancssárga)
Anakonda + Kamikaze (kék)
Turbó (zöld)

Wellness
Wellness a Várkertfürdőben
Természetes szépség a tenger kincseivel

A csodatévő tenger

A Várkertfürdő wellness-szolgáltatásai a tengervíz csodálatos erejét használják fel a gyógyulás és szépülés céljaira. A tengervíz és alkotóelemei jótékony hatását már az ókorban ismerték és azóta használják. A tengeri só, az algák, a hínár, az iszap, a szivacsok, korallok és maga a tenger vize is tele van vitaminokkal, növényi hormonokkal, melyek fokozzák az emberi sejtek megújulását, a bőr anyagcseréjét, erősítik a kötőszövetet, kisimítják, regenerálják a bőrt, valamint erőteljes tisztító, gyulladáscsökkentő hatással is bírnak.

A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Városlődnél észak felé autózunk tovább a 83-as úton (27,6 km); vasúton: a Győr-Celldömölk, a Tatabánya-Pápa, a Pápa-Csorna vonalon.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:    www.papa.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Translate »