Pilisvörösvár

Pilisvörösvár

Első írásos említése 1259-ben történt a jégkorszak végétől lakott, különösen a római korban fontos őrhelyként funkcionáló településnek.
Feltárt római emlékei, sírkövei, mérföldkövei arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány jelentős útvonala haladt erre.
A területén több középkori kis falu (Kende, Garancs, Kürt) létezett, melyek a török korban elpusztultak. Csak a Királyszántó vagy Kisszántó nevű falu maradt meg, amely egyértelműen Pilisvörösvár “ősének” tekinthető. A királyi birtokhoz tartozó faluban a hódoltság idején felépült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból készült földvár, melyről a település neve is származtatható. A többszöri várháború miatt elmenekült lakosság helyére a XVII. század végén sváb és bajor családok kerültek, akik szőlőművelésből éltek. Az egyik legkorábbi, Bécsbe vezető postakocsiút erre haladt, és egyik állomása volt a település. Ez a fejlődésére is jótékony hatással volt. Az 1895-ben átadott vasút elsősorban a fővárossal biztosított intenzívebb kapcsolatot Pilisvörösvár számára, ugyanis ez a (egynyomvonalú) pálya lett az Esztergomba vezető szárnyvonal. Ekkor indult meg nagyobb tömegben a mezőgazdasági termékek budapesti piacokra szállítása.
A település életében egyik legnagyobb változást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbányászat jelentette.
Nagy visszhangot keltett az országban az 1928-as bányász-éhségfelvonulás, melynek során a csendőrség a fegyverét használta, és a bányászok közül többen életüket vesztették. A szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésével megszűnt. Helyette a dolomitot kezdték el bányászni, melyet az építőipar kiválóan tud használni.
Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegzetes német község volt, amely részben az 1946-ban történt sváb kitelepítés után is megmaradt. Német neve: Werischwar. A pilisi német nemzetiség szellemi központjának hagyományos rendezvényei: a sváb bál (január vége, február eleje), a vállalkozók bálja (ugyancsak februárban), és a pilisvörösvári szüreti felvonulás – szeptember végén. A település fúvószenekarával nemcsak az itteni rendezvényeken találkozhatunk, hanem a környékbeli települések német nemzetiségi programjain is.
Pilisvörösvár 1997-ben elnyerte a városi rangot.

A település megközelíthető a 10. számú főúton, vagy vasúton, a Budapest-Esztergom vonalon.

További információk: www.pilisvorosvar.hu  www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »