Biatorbágy Pest megye nyugati, dunántúli részén fekszik. A város belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át. Két fő településrésze, Bia és Torbágy korábban önálló települések voltak; mára ugyan már nagyrészt összenőttek, de a két egykori településközpont jelenleg is jól elkülöníthető.
A település leghíresebb építménye a ma már használaton kívüli kettős vasúti völgyhíd, mely két különálló, egyvágányú hídszerkezetből áll. Érdekessége a merényleten kívül, hogy ma már nincs Magyarországon másik völgyhíd kétvágányú vonalon.[15] (Bicske és Szár állomások között volt még egy kisebb (vágányonként 2×40 méteres), hasonló völgyhíd a Váli-víz felett Óbarok és Újbarok határában, de azt az 1930-as évek elején: a Kandó-féle villamosítás előtti nyomvonal-korrekciókor elbontották.
Nyakaskő és környéke
- Sándor-Metternich-kastély, ma iskola
- Szily-kastély: a 17. században épült, jelenleg iskola és egy része üres
- Szent Vendel-kápolna (avagy az iharosi Szily-sírkápolna) (47°27’38.61″É – 18°50’36.25″K)
- Torbágyi Szentháromság-szobor: az 1739-es pestisjárvány emlékére lett emelve.
- Biai Szentháromság-szobor: eredetije 1760-ban Házl Ádám uradalmi ispán által állíttatva, 1873-ban Juhász Mihály és felesége oszlopra emeltette. (47°27’55.80″É – 18°48’28.46″K)
- Szent Anna római katolikus templom: 1863-ban készült el.
- Biai református templom.
- Az Iharos – egy nem bizonyított állítás szerint Árpád vezér a honfoglalás idejében itt vadászott.
- Az Ürge-hegy: természetvédelmi terület.
- Kaptárkövek – Hármas-szikl
