Hivatalos adatok
| Hivatalos név: | Szudáni Köztársaság | Időzóna: | GMT+02:00 |
| Anyanyelven: | Al Jumhuriyat As Sudan | Autójelzés: | SUD |
| Államforma: | köztársaság | Pénznem: | szudáni font (SDD) |
| Főváros: | Khartoum | Elektromosság: | – |
Szudán Afrika északi részén található, legnagyobb ország ezen a kontinensen. A felszín általában sík, csak néha töri meg egy-egy magasabb vonulat. Ami az időjárást illeti, a csapadék mennyisége dél felé haladva növekszik.
Az élővilágot tekintve, elég elszórtan jelenik csak meg egy-egy élőlény az északi sivatagos területeken. A középső vidék sztyeppéin magas
elefántfű nő, a folyóvölgyekben pedig már egyre inkább felélénkül az élet; fafajták széles skálája él erre, mint például az akác, ébenfa és
majomkenyérfa. A pamut, papirusz, gumi és a ricinus ugyancsak őshonosak a Nílus medencéjében.
Amit az ember az afrikai vadvilágtól elvár, azt Szudánban mind megtalálhatja, de leginkább csak a déli területeken. ilyen állatok közé tartozik az elefánt, oroszlán, a gepárd, zebra, víziló, bölény, antilop, rinocérosz, zsiráf, különféle majomfajtáj, krokodilok, és trópusi madárfajok.
Az egyenlítői területek állatfajokban gazdagok. A déli esőerdők a természetes élőhelyei még veszedelmes rovaroknak is, mint például a moszkító, a cecelégy pedig kellemetlenül aktív az Egyenlítő környékén.
A szudáni konyha nagyon egyszerű, fűszert csak nagyon keveset, vagy egyáltalán nem használnak. Ha használnak fűszert, az só és bors vagy citromlé. Az ételeket egy közös tálból fogyasztják, a vallásnak megfelelően jobb kézzel.
Főbb városok
Khartoum
Utazási információk
Nemzetközi repülőterek
Al Khartum, Juba.
Fontosabb telefonszámok
| Ország előhívó: 249 |
Földrajz, gazdaság
Népességi adatok
| Lakosság: | 24 485 000 fő |
| Népsűrűség: | 9.70 fő/km2 |
| Nyelvek: | arab, angol, szudáni és núbiai nyelvek. |
| Népcsoportok: | arab (39%), núbiai néger (36%), szudáni néger (23%), egyéb (2%). |
| Vallások: | mohamedán (80%), törzsi vallású (10%), keresztény (10%). |
Földrajz, természeti adottságok
| Terület: | 2 505 813.00 km2 |
| Nagyobb települések: | Al Khartum (Kartúm) 557 000, Umm Durman (Omdurmán) 526 000, Al Khartum Bahri 341 000, Bur Sudan (Port-Szudán) 207 000, Wad Madani 141 000, Al Ubayyid (El-Obeid) 140 000, Atbarah (Atbara) 73 000. |
| Legmagasabb pontok: | Kinyeti 3187 m. |
| Főbb folyók: | Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Al Bahr al Azraq), Atbara. |
Földrajz
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. 2000
km-es észak-déli kiterjedése következtében kitűnően érvényre jutnak a földrajzi övek a trópusi őserdőtől a sivatagig.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 400 USD
Afrika harmadik legnagyobb országa a kontinens északkeleti részén, Algéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság után. 2011-ig, Dél-Szudán elszakadásáig a legnagyobb volt. Elnevezése arab eredetű: bilad al-sudan, jelentése: „feketék földje”.
Általános adatok
Főváros: Kartúm
Területe: 1 886 068 négyzetkilométer
Pénznem: szudáni font
Hivatalos nyelvek: arab, angol
Népesség: 40 235 000 (2015)
Összes GDP: 85 461 millió USD
Egy főre jutó: 2 242 USD
Az i.e. 3.-2. évezredben Észak-Szudánban, Núbiában már fejlett civilizáció létezett. A Nílus mentén fekvő Szudánt és Egyiptomot már az ősidők óta kapcsolatba hozta az életet adó folyó. Núbiában létrejött a Kusita Királyság, fővárosuk Napata volt. Fokozatosan meghódították Egyiptomot. I.e. 590-ben az egyiptomiak kirabolták Napatát, az udvar visszavonult Meroéba. A 2. és 3. sz.-ban volt hatalmának csúcspontján a Meroéi Királyság, mely a mai Kartúmig húzódott, és Egyiptomtól független volt. Meroéban fennmaradt a fáraók hagyománya. Az eseményeket sztéléken jegyeztették fel, sírjaik fölé piramisokat emeltettek, palotákat, templomokat, fürdőket építettek, melyeken kiváló művészek dolgoztak. Öntözőrendszereket létesítettek, a hieroglifákból kifejlesztették a meroéi írást, mely illeszkedett a lakosság saját núbiai nyelvéhez. 350 körül egy abesszíniai hadsereg lerombolta a várost.
Ezt követően három királyság virágzott fel: a mai Egyiptom területén, északon Nobatia (központja Faras volt), középen Makuria (Dongola körül), a harmadik pedig Alodia volt, a régi Meroe központi vidékén. Fővárosa Sawba volt, mely ma Kartúm elővárosa. Az arisztokrácia tagjai görög címeket viseltek, a bizánci udvart utánozva. Nobatiába Théodora bizánci császárnő küldött misszionáriusokat. A núbiai királyok keresztények lettek.
Miután több katonai hódításuk kudarcot vallott, Egyiptom arab parancsnokai inkább szerződéseket kötöttek a núbiaiakkal. Az iszlám hosszú időn keresztül, lassan terjedt, főként házasságkötések révén. 1093-ban egy, a núbiai királyi családból származó muszlim herceg került Dongola trónjára. A mai észak-szudáni kultúra núbiai és arab elemeket tartalmaz.
Az 1500-as években a fundzs nép Dél-Núbiában kiszorította a régi keresztény királyság maradványait. Szinnárban megalapították a Kék-Szultánságot. Hatalma Egyiptom határától a déli esőerdőkig terjedt. 1820-ban Muhammad Ali egyiptomi alkirály serege megszállta Szudánt. Neki adta meg magát az utolsó szultán, VII. Bádi. Ali fia, Ibráhim Pasa Szudánt bekebelezte Egyiptomba. Ibráhim fia, Iszmáil uralma idejéből sok emlék származik. (1863-1879) Az egyiptomiak fejlesztették Szudán öntözőrendszerét, meghonosították a gyapottermesztést, délen viszont rabszolgavadász expedíciókat szerveztek. 1882-ben a britek megszállták Egyiptomot. Szudánban lázadás tört ki, melynek vezetője mahdivá (messiássá) nyilvánította magát. A tiszta iszlámot kívánta helyreállítani, és az idegenektől megszabadítani országát, elfoglalta Kartúmot. Az egyiptomi, brit, és indiai csapatok kiszorultak Szudánból, ahol Mahdi rövid életű államot szervezett. Mozgalma egy rezsim volt, amihez valaki vagy csatlakozott vagy elpusztult. Mahdi állama szent háborúra, dzsihádra szerveződött, de Mahdi hat hónap múlva tífuszban meghalt. Utódjának feszült volt a viszonya az ország szomszédaival. 1887-ben megtámadta Etiópiát. 1889-ben, a határ menti csatában IV. János etióp császár elesett. Még ebben az évben a mahdista állam vezére megtámadta Egyiptomot is, de Tushkahnál megverték a britekkel megerősített egyiptomiak, a belgák pedig megakadályozták Equatoria meghódításában. 1893-ban pedig az olaszok verték vissza Eritreában. 1896-tól a szudáni hadjáratban britek, egyiptomiak és indiaiak vettek részt, melynek csúcspontja az omdumani csata volt, ahol géppuskákat is bevetettek. A vereség után a mahdisták szerződést kötöttek a közös angol-egyiptomi uralomról Szudánban. A valóságban Szudánt brit gyarmatként kormányozták. A II. világháborúban Szudán közvetlenül részt vett a kelet-afrikai hadjáratban. 1942 és 1956 között a britek Szudánt két független területként kormányozták: az északi volt a muszlim, a déli a keresztény terület. Sokan szerették volna, ha Egyiptom és Szudán egyesül, de ezt a britek ellenezték. Amikor 1936-ban Egyiptom brit megszállása véget ért (a szuezi övezet kivételével), Szudáné folytatódott. 1954-ben, amikor Egyiptom lemondott Szudánról, az angol uralom jogalapja is megszűnt, egyezményben garantálták Szudán függetlenségét. (1956)
1955-ben polgárháború tört ki Észak-, és Dél-Szudán között. A déliek ellenezték a függetlenséget. Északon muszlim arabok, délen keresztények és animisták éltek. A brit közigazgatás tovább fokozta a megosztottságot. 1972-ben a konfliktus feloldására Addisz-Abebában egyezményt kötöttek, amit tíz békés év követett.
1983-ban a polgárháború kiújult, melynek legfőbb oka az volt, hogy 1977-ben Nimeri elnök az egész országban újra bevezette az iszlám törvénykezést, a nem muszlim déli területeken is. A déli lázadókat a Szovjetunió, Etiópia, és Mengisztu Hailé Mariam etióp elnök is támogatta. A háború több mint 20 évig tartott. Szudán történetét áthatja a kegyetlen háborúskodás, melynek során négymillió ember menekült el lakhelyéről, kétmillió embert megöltek, a szudáni gazdaság romba dőlt, a lakosság éhezett. A háborús bűntettekért mindkét oldalt felelősség terheli. A legtöbb bűncselekmény az arabokból szervezett irreguláris milíciákhoz köthető, brutális gyilkosságokat követtek el a fekete lakosság körében. Gyakori módszerük volt a terhes nők hasának felmetszése.
A konfliktusokba nemcsak a nemzetiségi ellentétek dominálnak. Szudán az afrikai kontinens nagy olajkitermelője, és a súlyos problémák ellenére az egyik legjobban fejlődő országként tartják számon, bár a hatalmas olajbevételek magánzsebekbe vándorolnak, nem az ország fejlesztésére fordítják őket.
Egy népszavazást követően 2011-ben Dél-Szudán bejelentette függetlenségét, így létrejött a kontinens legújabb állama. Még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra. Várhatóan Dél-Szudán számíthat nemzetközi elismerésre, az amerikaiak nagykövetség létesítését tervezik Jubában, Dél-Szudán fővárosában.
Az ország lakóinak 70 %-a szudáni arab, a többi núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka és egyéb. Az ország kettéválása után a lakosság 97 %-a szunnita muszlim, a kevés többi keresztény vagy törzsi vallású. Az emberek nagyobb része arabnak vallja magát, nem afrikainak.
Az ország nyugati részén szigethegységek emelkednek: az Uveinat-, a Nubah-hegység és a Dárfúr fennsíkjából 3000 m feletti magasságba törő vulkanikus Marra-hegység. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m). Az ország tengelyében a Nílust szegélyező tágas síkság húzódik. Délről észak felé a szavanna átvált sivatagba. Legjelentősebb folyói: a Nílus, a Fehér-Nílus, a Kék-Nílus és az Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba és Kartúmnál egyesül az etiópiai Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam. Szudán a Szaharához tartozik. Kartúmtól délre a csapadék mennyisége növekszik, de kevés eső esik. Az ország közepén az esős évszak 2-3 hónapig tart.
Az ország komoly problémája az elsivatagosodás, ez áll a dárfúri konfliktus hátterében is. Az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét. A vadállományt a vadászat is veszélyezteti. Veszélyeztetett fajok közé tartozik a tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, a vörös tehénantilop, a karcsú szarvú gazella, a közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx (kardszarvú antilop) már nem él vadon. Szudánban 12 nemzeti park található.
Természeti Világörökségi helyszínek
Sanganeb Tengeri Nemzeti Park, Dungonab-öböl, Mukkawar-sziget Tengeri Nemzeti Park – A Vörös-tenger középső részén lévő védett övezet élővilága indiai-óceáni eredetű, egyéni ökoszisztéma, endemikus fajokkal. A kiterjedt korallszirtek érintetlenek. A két védett tengeri területet egy szintén védett 125 km hosszú parti sáv köti össze. A Szudán partjaitól 25 km-re lévő Sanganeb a Vörös-tenger egyetlen atoll-szerű képződménye. Az atoll egy korallzátonyokból felépülő gyűrű alakú sziget a tengeri vulkánok körül. Az atoll egy belső lagúnát vesz körbe. Sanganeb a világ legészakabbra elterülő korallzátony rendszerének a része. Itt tanulmányozható a Vörös-tenger és az Indiai-óceán élővilága közötti eltérés. A Dungonab-öböl és a hozzá tartozó Mukkawar-sziget a parti sávval együtt változatos élőhelyeket, köztük mangrove mocsarakat kínál veszélyeztetett állatoknak, tengeri teheneknek, delfineknek, bálnáknak, rájáknak, költöző madaraknak.
Világörökségi helyszínek
Dzsebel Barkar, Napata régió – Öt régészeti lelőhelyből áll. (Dzsebel Barkar, el-Kurru, Nuri, Szanam és Zuma) A napata, a meroita, és a kusita civilizációnak állít emléket. (lásd előrébb, a történelmi leírásban) Otthonok, paloták, piramisok és sírok maradványait foglalja magába. Az építészet, az írás, a közigazgatás és a vallás erőteljes egyiptomi hatást mutat. Dzsebel Barkar templomaiban főistenként Ámont tisztelték, a térség vallási központja volt. A nagyobb templomokat a helyiek ma is szent helynek tekintik. Az itteni piramisok, melyeket Kus királyai és gazdag emberei számára emeltek, jelentősen különböznek az egyiptomiaktól, mert nem elrejteni akarták az elhunytakat, hanem emléket állítani nekik. A piramisok elé egy-egy kisméretű templomot emeltek, ezekben gyűjtötték az adományokat. Az i.e. 6. sz-ban Meroé lett a napata főváros, de a térség még a római időkben is a Kusita Királyság szellemi központja maradt.
Meroé – A Nílus és az Atbara folyók közt elhelyezkedő Meroé az i.e. 8. sz.-tól az i.e. 4. sz-ig a Kusita Királyság központja volt, az Egyiptomot egy évszázadra leigázó uralkodók székhelye és temetkezési helye. Birodalmuk fénykorában a Földközi-tengertől Afrika belsejéig terjedt. A helyszín három fő része: Meroé főváros a temetővel és két vallási központ, Musawwarat es-Sufra és Naqa. Legfontosabb építményei a temetkezésre használt piramisok, templomok, paloták, vízgyűjtők, kézműves negyedek. Gazdasága az i.sz. 4. sz-ig, több mint ezer éven keresztül hatást gyakorolt a Nílus-völgy életére. Civilizációjuk egészen az i.sz. 6. sz. közepéig, a kereszténység elterjedéséig fennmaradt. Az itt lévő piramisok a kusita sírépítészet legszebb példái.
Legfontosabb látnivalók – érdekességek
Kartúm – az ország fővárosa. Arab nevének jelentése: „elefántormány”, mely a város elnyújtott, Nílusba érő alakzatára utal. Egymillió lakosával az ország második legnagyobb települése, de külvárosaival, Észak-Kartúmmal, Bahrival és Omdurmánnal együtt több mint 8 millió ember lakhelye. A város azon a helyen épült, ahol ez Ugandából érkező Fehér Nílus és az Etiópiából érkező Kék-Nílus egyesül. A folyó innen már Nílus néven kanyarog tovább északra, Egyiptom és a Földközi-tenger felé. Ez a vidék képezi a szavanna és a félsivatag határvonalát.
1821-ben alapították az egyiptomi hadsereg helyőrségeként, de hamarosan a rabszolga kereskedelem révén fontos központtá fejlődött. 1885-ben a mahdisták ellenőrzése alá került, akik Omdurmant tették fővárosukká. 1898-ban, egy véres csatában a britek legyőzték őket. Ezután az angol főkormányzó tervei szerint szabályos utcahálózattal, európai mintára építették újjá. 1956-ig Angol-Egyiptomi Szudán székhelye volt. Az 1970-es évektől a szomszédos országokból érkező menekültek ezreit fogadták be. (Csád, Etiópia, Uganda), akik hatalmas nyomornegyedekben telepedtek le a külvárosokban. Majd a polgárháború miatt újabb szudáni menekültek érkeztek.
Nevezetességei: az egyetem (1903), az ősi civilizációkról gazdag anyaggal rendelkező Szudáni Nemzeti Múzeum, a nagy mecset, a Faruq-Mecset, az As-Sahid-Mecset, az elnöki palota, a Nílus utca, katolikus és anglikán katedrális, botanikus kert és állatkert.
Érdekességek Szudánról:
- Szudán Afrika 3. legnagyobb országa, Algéria és a Kongói Demokratikus Köztársaság után
- Szudán 2011 előtt a legnagyobb afrikai ország volt, de a Juba központú Dél-Szudán leválásával jelentős területet vesztített
- az ország elnevezése az arab bilad al-sudan kifejezésből ered, melynek jelentése: a feketék földje
- az ország fővárosa, Khartoum arab szó, melynek jelentése „elefántormány” és furcsa, elnyúló alakjára utal, amely a Nílus folyóba ér
- bár az ország nagy része sivatagos, egy része művelhető, és jelentős kőolaj- és arany tartalékokkal bír. A szudáni export bevételek több, mint 70%-a a kőolajból származik. 3 millió hordónyira becsülik az ország kőolaj tartalékát
- Szudán a világ egyik legjelentősebb gumiarábia exportőre! A világ gumiarábia kereskedelmének 70%-át szudáni fák adják, pedig az itt található fák mindössze 20%-át használják fel
- egy szudáni esküvői szertartás akár egy hétig is eltarthat, és a menyasszony a lakodalmat megelőzően 2×40 napig, naponta kétszer akácia-fa szaunában tölti idejét, ez alatt az idő alatt nem mosakodhat
- Szudánban több piramis található, mint Egyiptomban!
Útlemondási feltételek:
Ha az utas az utazás megkezdése előtti 60 napon belül, de az utazás megkezdésének napját megelőző legfeljebb 7 napokon belül a szerződéstől eláll, illetve hatósági elutasítás (útlevél, vízum) miatt nem vehet részt az utazáson, vagy a foglalást lényegesen módosítja, akkor a részvételi díj összegének alapján az alábbi kártalanítást kell bánatpénzként megfizetnie: -60 -35 napon kívül a részvételi díj 25%-a -35 -15. nap a részvételi díj 50%-a -14 -7. nap a részvételi díj 80%-a Az utazást megelőző 6-0 nap időtartamában történő visszalépés vagy módosítás esetén az utas a rész-vételi díj teljes egészét, azaz 100%-át fizeti meg bánatpénzként. A fizetendő bánatpénzt az utazzafrikaba.hu jogosult levonni az utasnak visszajáró részvételi díj összegéből. A szervező fenntartja magának a jogot a program visszamondására, ebben az esetben a teljes befizetett összeget visszatéríti.
A szállásokról:
Khartoumban európai normáknak megfelelő ***-os szálláshely, az út többi részén kis lodge-ok, Núbiában vendégházak. A szállások egyszerűen felszereltek, de tiszták, és biztonságosak.
Közlekedés:
Utazásunk teljes időtartama alatt jó állapotú klimatizált négy kerék meghajtású terepjárók állnak rendelkezésünkre, tapasztalt, megbízható sofőrrel.
Vízum:
Magyarországon kerül beszerzésre, 70 EUR/fő. 2 db igazolványkép szükséges hozzá.
Utazási tanácsok Szudánba utazóknak:
Az országban több száz nyelvet beszélnek, de északon túránk által érintett területeken a fő nyelv az arab és a núbiai nyelvjárások. Angolul alacsonyabb szinten sokan tudnak, iskolázottabb emberek gyakran beszélnek közép szinten.
Egészségügyi előírások
Kötelező oltás nincs a beutazáshoz, de a sárgaláz oltás ajánlott. Maláriaveszély csak a déli területeken fenyeget. Az egészségügyi szolgáltatás még a városokban problematikus. Khartoumban vannak jól felszerelt gyógyszertárak Fürdőzés édesvízben és csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Főleg a vidéki területeken előfordulhat orvos- és gyógyszerhiány, ezért a beutazónak ajánlatos megfelelő gyógyszereket magával vinnie. Malária bár nem nagy rizikójú, de északon is elkapható. Cél a szúnyogriasztás sprayal, kenőccsel, hálóval. Ha valaki úgy érzi Melarone szedését javasoljuk!
Nagyon fontos! Szudánban alkoholfogyasztási tilalom van. Alkoholos italt, akár kis mennyiségben sem szabad bevinni az országba, még feladandó poggyászban sem!
Fotózás
A túravezető utasításait, javaslatait érdemes követni. Helyzetenként és helyenként változó, hogy mennyire lehet könnyen fotózni. Fényképezni és filmezni általában lehet, a következők figyelembe vételével:
- Tilos katonai, rendőri objektumok, nyomornegyedek,fényképezése. Középületeknél, hidaknál, duzzasztógátaknál illik a posztos rendőröket megkérdezni szabad-e.
- vallási intézmények, mecsetek, rítusok, szertartások fényképezése előtt általában külön engedélyt kell kérni az alany(ok)tól,
- FONTOS! A nőktől mindig engedélyt kell kérni a fényképezéshez!
- piacon árusoktól, magánszemélyektől szokás gesztikuláció vagy kérdezés útján engedélyt kérni a felvételek készítéséhez
- ha az alany a fényképezéshez nem járul hozzá, ne fényképezzük le (némelyeknél ez vallási tilalom alá esik), legyen bármilyen csábító is a téma!
- fontos a türelem és a tapintat, főképp a vallási szertartások során. Lesznek olyan szituációk, ahol először tiszteletteljesen ki kell várnunk, míg „megszoknak” bennünket, a jelenlétünket, mielőtt engedélyt tudunk kérni a fotografálásra, filmezésre. Kérjük utastársaink türelmét ezekben a helyzetekben!
Kommunikáció
A magyar SIM-kártyák működnek. Sms-ezni, hívást kezdeményezni-fogadni lehet, de drága. Kérjük a helyi tarifákról kérjen felvilágosítást magyarországi szolgáltatójától.
