Szerbia

Hivatalos adatok

Hivatalos név:	Szerb Köztársaság	Időzóna:	GMT+01:00
Anyanyelven:	Republika Srbija	Autójelzés:	SRB
Államforma:	köztársaság	Pénznem:	szerb dinár (RSD)
Főváros:	Belgrád	Elektromosság:	220V

A szerbek a különböző szláv törzsekkel együtt a 7. század környékén jelentek meg a Balkán-félszigeten. A 9. században próbáltak meg először önálló államot létesíteni, és ekkor vették fel a kereszténységet. Az államalapítás során hatalmi harcok alakultak ki, két hatalom küzdött az uralkodásért, délen a Duklja, északon a Raska hatalom. A belső harcokon kívül a rossz földrajzi tényezők is nehezítették az önálló állam létrejöttét. Az első független uralkodó a 12. század közepétől Nemanja István volt, aki az egyházra támaszkodva erősítette meg hatalmát. István fia, Nemanyits István 1217-ben a megkoronáztatta magát, így ő lett az első szerb király. 1331-1355 között Dusan cársága alatt az uralkodó több területet vont ellenőrzése alá, ez azonban Bizánc érdekeit sértette, illetve 1349-ben létrehozta az első írott szerb törvénykönyvet. Az uralkodó halála után azonban az erős feudális állam széthullott, és a török támadások csak tovább rontottak a helyzeten. A török uradalomnak köszönhetően az önálló szerb kormány egészen a 19. század közepéig megszűnt létezni, ráadásul etnikai szempontból is megosztott lett a népesség, az egyik fele török, a másik osztrák fennhatóság alatt élt. A 18. század vége felé ébredt fel a nemzeti öntudat, 1818-ban Vuk Stefanovic Karadzic kiadta szerb szótárát és nyelvtanát, 1823-ban az általa összegyűjtött népdalkötetét. 1804-1813 között folyt az első törökellenes felkelés, mely mind fegyveres, mind diplomácia harc is volt egyben, bár a törökök leverték a felkelést, mégis halvány reménysugár volt ez a szerb nép életében. 1815-től gyengült a török befolyás, 1829-ben orosz segítséggel a szerbek megerősítették az ország autonómiáját. Milos Obrenovic lett a fejedelem, bár hatalmát némileg megpróbálták csökkenteni. Az 1840-es évekre újabb belharc alakult ki az Obrenovicok és Karadjordjevicok között, melyből a Karadjordjevicok kerültek ki győztesen, ám 1858-ben K. Sándort megfosztották hatalmától, Obrenovic Mihály vette át az uralkodást, és a modern reguláris szerb hadsereg felállításával egy erős rendőrállamot hozott létre. A török uralom alóli felszabadulás mellett a délszláv egység megvalósítása is céljuk volt, ezért Romániával, Görögországgal és Crna Gorával szövetséget kötöttek, mely a törökök ellen irányult. Mihály utóda 1876-ban hadat üzent a törököknek, és a berlini kongresszuson újból elismerték az ország függetlenségét, ráadásul jelentős területeket csatoltak hozzá. 1882-ben királyságot kiáltottak ki, pártok alakultak, és hat évvel később elfogadta az országgyűlés az alkotmányt. 1893-1903 között Obrenovic Sándor önkényuralma valósult meg, majd Karadjordevic Péter került a trónra, és így újra parlamentáris monarchia alakult ki az országban. 1912-13 között folyt a két Balkáni-háború, amikből Szerbia pozitívan került ki, azonban ez hátrányos volt az Osztrák-Magyar-Monarchiának, és ez lett az egyik oka az I. világháború kirobbanásának. A háborúból itt is győztes félként került ki, és 1918-ban megalakult a Szerb-Horvát-Királyság, melyben a politikai hatalom a szerbek kezében volt. A II. világháborúból szintén a győztes antant oldalán kerültek ki, azonban a szerbek elégedetlenek voltak, mert egy olyan ideológia hódított teret, ami nem ismerte el vezető politikai hatalmukat. Az 1970-es évekre a koszovói kérdés vált a legsürgetőbb problémává, a szerb nacionalista erők revansot követeltek, Slobodan Milosevic került hatalomra, aki még jobban felkeltette a fenyegetettség érzését a szerbekben. 2000-ben legális választásokon fosztották meg hatalmától. 2003 február 4-én megalakult Szerbia-Montenegró, amely azonban 2006. május 21-én felbomlott, és így létrejött a mai Szerbia Köztársaság.

Szerbia hivatalos pénze a szerb dinár, hivatalos nyelve a szerb, lakossága 10 159 056fő, területe 88 361 km2. Fővárosa Belgrád.

Szerbia földrajza

Szerbia Közép-Európában fekszik, nyolc ország (Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Macedónia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina és Horvátország) határolja. Domborzata rendkívül változatos, alföld, és hegységek egyaránt alakítják. Legmagasabb pontja a Mokra-hegység területén van, 2755 m. Klímája kontinentális.

Az országnak három nemzeti parkja van, a Tara,- a Djerdap,- és a Fruska Gora Nemzeti Park.

Szerbia turizmusa

Szerbia a síelni vágyók számára is több lehetőséget nyújt, hiszen az országban több település is található a hegyekben, amelyek kitűnő lehetőséget nyújtnak a sportolni vágyóknak.

Az ország fővárosa Belgrád, mely az ország északi részén található. Épületei viszonylag újnak mondhatók, hiszen a régebbiek a háborúk pusztításának voltak kitéve. Főbb látványosságai a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színházat, a városhoz tartozó település, Zimony, a Nikola Plasic tér, a Terazije Students’ tér, a Kalemegdan Fortress, a Knez Mihalova út, a királyi család háza, a Parlament és az Old Place.

Koszovóba ellátogatva a Dečani kolostortort, a Peć-t, a Gračanica kolostort és a Ljeviš-t nézhetjük meg, melyek mind a világörökség részét képezik.

A Vajdaságban is csodálatos tájat látogathatunk meg, rengetek emlékművet találunk itt, amely a magyarság történelméhez kapcsolódik.

Az ország északi részén, a magyar határtól nem messze található Szabadka, éppen ezért a város centrumában több magyar barokk és klasszicista épület található, pl. : Szt. Teréz székesegyház, a városháza, a Szabadkai Népszínház, több Zsolnay-kút, zsinagóga.

A Dinári-hegység is rengetek látnivalót, szép várost rejt, itt található a Tara-hegység, melyhez a Tara Nemzeti park kapcsolódik, valamint Prijepolje a Mileševa kolostorral, Novi Pazar a Đurđevi stupovi kolostorral, mely a 12. századból maradt fent, a Kopaonik-hegység , mely egy csodálatos síparadicsom.

A Szerb-Kárpátok vonulatánál csodálhatjuk meg a Vaskaput és a Kazán-szorost, valamint Galambóc várát, Traianus hídjának maradványait és a Derdap Nemzeti Parkot.

Az Európában is ünnepelt ünnepeken kívül szerb nemzeti ünnep július 28-a, mely Szent Vid napja. Ekkor az 1389-es török elleni harc elvesztésére emlékeznek meg, mely csatában az ország elvesztette függetlenségét. Érdekesség, hogy a szerbek a karácsonyt eredetileg december 6-án tartották, manapság azonban már december 25-én is megünneplik. A szerb lakodalmakhoz rendkívül sok nemzeti jellegzetesség kapcsolódik.

Szerbia gasztronómiája

A szerb konyha jellegzetes ételei közé tartozik a csevap, a csorba csirke, a gyevrek, a gibanica, a gyuvecs és a sopszka. Italaik nem kiemelkedők, söreik a legismertebbek ezek közül.

A Szerbiába látogatók tehát a kikapcsolódás mellett elsősorban az ország gazdag és zaklatott történelméhez kapcsolódó dolgokat tekinthetik meg.

Főbb városok:  Belgrád, Karlóca, Nis

Utazási információk

Közbiztonság

A szerbiai közbiztonsági helyzet összességében és általánosságban európai szintű, de a tömegrendezvények közelében, illetve az utazó számára ismeretlen helyeken indokolt a biztonsági szabályok fokozott betartása. Figyeljünk értékeinkre a zsúfoltabb közterületeken, a repülőtereken vagy a tömegközlekedési eszközökön.

Egészségügy

Bár az orvosok és az egészségügyi személyzet általában magasan képzett a kórházak és klinikák felszereltsége elmarad az európai színvonaltól.

A teljes ellátottság, illetve az esetlegesen szükséges egészségügyi evakuáció miatt célszerű lehet átfogó utazási és egészségbiztosítás megkötése az utazás időtartamára.

Szerbia földrajzi helyzetéből következően a Balkán fő tranzit állama. A területén található utak összeköttetést jelentenek egyrészt a Nyugat- és Közép-Európa, illetve Görögország és Törökország között. Keresztirányban ezek biztosítják a közlekedést Bulgária irányából többek között Bosznia és Hercegovina, illetve Horvátország felé. Ezek Közül a legfontosabbak: magyar államhatár – Szabadka – Újvidék – Belgrád autóút, onnan Nis-en keresztül Macedónia irányába autópálya (E-75, észak-dél), valamint a Dimitrovgrád – Nis – Belgrád autóút (E-80), onnan Sremska Mitrovicán keresztül autópálya Horvátország felé (E-70, kelet-nyugat).

Az autó és a vezető dokumentumain túl érvényes biztosítási zöld kártyával is rendelkezni kell. A biztonsági öv használata kötelező.

Az utak általános állapota elfogadható, illetve gyenge minőségű. Ez utóbbi főleg a vidéki utakra jellemző, különösen rossz időjárás esetén. Két különösen rossz hírű útvonal az “Ibarska Magistrala” (a Montenegrót és Szerbiát összekötő út)

A tömegközlekedés általánosságban elavult gépparkkal rendelkezik és túlzsúfolt. A taxik használata biztonságos és aránylag olcsó. Csak hivatalosan megjelölt taxit használjunk.

A vonatközlekedés, különösen télen, lassú lehet.

Külképviseletek

Belgrád – Nagykövetség
Cím:  Krunska 72. 11000 Beograd
Előhívó: 00-381-11
Telefon: 244-0472, 244-7479, 244-3739
Ügyelet: 00-381-63-211-602
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Papp Sándor
Fax: 344-1876
E-mail: embassy@hunemblg.org.yu
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/belgrade
Akkreditált országok: Szerbia

Belgrád Nagykövetség Konzuli Osztálya
Cím: Ulica Vladete Kovacevica 3.
Előhívó: 00-381-11
Telefon: 369-3400, 369-1974 (vízum információ)
Ügyelet: 00-381-63-374-254
Fax: 369-3401
Ügyfélfogadás: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00
pénteken: 8.30-13.30
Konzuli kerület: Vajdaság Autonóm Terület kivételével Szerbia

Szabadka Főkonzulátus
Cím: Dure Dakovica u. 3. 24000 Subotica
Előhívó: (00)-(38)-(1)-(24)
Telefon: 626-300
Ügyelet: 063-519-790 (00-38-1-63-519-790)
Fax:  552-427
Főkonzul: Nagy Ferenc
Konzul: Tápi Lajos
E-mail: huconsab@tippnet.co.yu
Honlap: www.mfa.gov.hu/cons/subotica
Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 9.00-15.00, péntek: 9.00-13.00
Konzuli kerület: Vajdasági Autonóm Tartomány

Beutazási feltételek, vámszabályok

Érvényes úti okmányokkal rendelkező magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be Szerbia területére, és ott az első beutazás időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül összesen, legfeljebb 90 (kilencven) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak.

A magánszemélyeknél (nem kereskedelmi szálláshelyeken) megszállóknak érkezés után 24 órán belül regisztráltatni kell magukat az illetékes rendőrőrsön. Az ezt elmulasztókat pénzbüntetés, elzárás vagy kitoloncolás sújthatja. A regisztrációt elmulasztóknak az ország elhagyásával is problémája merülhet föl.

A határon mindenki köteles a határon szolgálatot teljesítő vámhivatalnoknak mindennemű poggyászt vagy úti holmit bejelenteni, és a vámeljárásban részt venni.

Szerbia vámmentesen bevihető a személyes poggyász, a saját vagy a család szükségleteire szolgáló dolgok (pl. orvosi eszköz, kempingcikkek), pótalkatrészek, könyvek, sporteszközök és díjak, stb.. E kategóriába tartozik 1 liter tömény szesz, 200 darab cigaretta vagy ennek megfelelő mennyiségű dohány, valamint a személyes szükségletekre szolgáló mennyiségű gyógyszer bevitele is.

Az országba tilos behozni lőfegyvert és lőszert (a vadászfegyverek és a hozzájuk tartozó muníció ideiglenes, engedélyezett behozatalát kivéve), mérgező és egyéb veszélyes anyagokat, vegyszereket, az állam érdekeit veszélyeztető anyagokat (pl. kábítószer), stb.

Történelmi, kulturális, művészeti értéket képviselő tárgyaknál szükséges az illetékes minisztérium (Szövetségi Külgazdasági Minisztérium) engedélyének és az illetékes köztársasági szerv hozzájárulásának előzetes beszerzése. Az előbbi minisztérium engedélye szükséges a vadtrófeák kiviteléhez is.

Fontosabb telefonszámok

Ország előhívó: 381

Rendőrség: 92   Tűzoltóság: 93   Mentők: 94

Földrajz, gazdaság

Népességi adatok

Lakosság:	7 498 001 fő
Népsűrűség:	106.34 fő/km2
Nyelvek:	szerb, román, magyar, szlovák, horvát, albán.
Vallások:	szerb ortodox, muszlim, római katolikus, protestáns.

Földrajz, természeti adottságok

Terület:	88 361.00 km2
Nagyobb települések:	Belgrád (1 576 124), Novi Sad (299 294), Nis (250 518), Kragujevac (175 802).
Legmagasabb pontok:	Deravica 2656 m.
Főbb folyók:	Duna.