Korcula

Korcula

Korcula Dalmácia déli részén terül el. 276 km2-es területével a hatodik legnagyobb és 17000 fõs lakosságával, pedig a legsûrûbben lakott sziget Horvátországon. Nevét – Korkyra Melaina (fekete sziget) – az ókorban kapta a zöldesfekete aleppo feketefenyõnek és píneáknak köszönhetõen.

Korcula történelmét már Kr.e. IV. századtól végigkövethetjük. Eleinte a görögök lakták a szigetet, majd a Kr.e. III. században megérkeztek a rómaiak, majd a velenceiek és a VII. századtól a horvátok is.

A sziget a legnépesebb a XX. század elején volt, majd a kedvezõtlen gazdasági körülmények miatt a 20-30-as és a 60-70-es években tömeges kivándorlások voltak, fõként Amerikába és Nyugat-Európába.

A szülõföldjükön maradt gazdák a mezõgazdasággal foglalkoztak és néhány évtizede, pedig a turizmussal kezdtek el foglalkozni. Mára a fõ megélhetési forrást a turizmus jelenti, de a mezõgazdaság még így a sziget lakosságának 35 százalékának ad munkát.

Korcula sziget fõ terméke az olajbogyó, amelybõl elsõ osztályú minõségi olivaolajat sajtolnak. Másik híres korèulai növény a szõlõ, amelybõl több fajta: a grk, a pošip, a rukatac és a babiæ is megterem, melyekbõl kiváló minõségû borokat készítenek.

Korcula a sziget fõvárosa, gazdasági és kulturális központja a nevével azonos nevû Korèula város.

Korèula egy kicsiny, de dús növényzetû félszigeten fekszik, amelyet vékony földnyelv köt össze a szárazfölddel. A sziget hangulatát a polgári házak, paloták, tornyok és kapuívek között kígyózó keskeny göröngyös utcácskák és az éttermek elõtti kis terek határozzák meg. Sokan úgy tartják, hogy ez a város a legszebb város az egész Adrián.

Korèula óvárosát a 1. fõ utca határozza, meg ahol a legfontosabb látnivalókat találjuk. Errõl a fõ utcáról keresztirányban szûk kis utcácskák ágaznak le. Itt a házsorok szorosan egymásra épültek az erõs szelek és az égetõ napsugárzás elleni védekezés miatt.

Az óvárost egy bástyákkal megerõsített 2. városfal veszi körül a külsõ támadások elleni hatékonyabb védekezés miatt. Az óvárosba a 3. Városkapun (Veliki Revelin) keresztül lehet bejutni, amelyhez egy monumentális neobarokk lépcsõsor vezet. A Városkapun áthaladva azonnal a középkorban érezhetjük magunkat. Balra található a XVI. századi 4. Városháza jobbra, pedig az 1571-es török flotta feletti gyõzelem emlékére épített 5. Hómadonna kápolna.

Továbbhaladva a Fõ utcán, kijutunk a Dóm térre, ahol a 6. Szent Márk katedrális (Sveti Marko) fekszik. A Katedrálist fehér korèulai mészkõbõl építették a XV-XVI. században, így magán viselni a gótikus és a reneszánsz stílusok jellegzetességeit is. A dóm fõbejáratát két oroszlán õrzi idõtlen-idõk óta. A fõoltáron Tintoretto velencei mester képét láthatjuk melyek Korèula három védõszentjét ábrázolja: Szent Márkot, Szent Jeromost és Szent Bertalant, aki egyben a hajóépítõk patrónusa is.

A Dóm mellett a hajdani 7. püspöki palota (Opatska Palaèa) található. A Palota kincstárban értékes kiállítási tárgyak tekinthetõk meg, mint például, Leonardo De Vinci vázlatai, híres festmények, arany- és ezüstmûvek. A Dóm téren található még a város két legszebb patrícius palotája: a gótikus kerettel övezett 8. Arneri palota és a reneszánsz jegyeket is magán viselõ 9. Gabrielis palota, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont.

A Dóm térrõl északi irányba indulva tovább, egy kis utcán haladva elérünk a város turistalátványosságához 10. Marco Polo szülõházához.

Korèula bástyái:

A félsziget északi csúcsán áll a 11. Zakrjan (Kerjan) bástya (1481), a nyugati parton a 12. Barbarigo (Bokar) bástya (1485), a keleti kikötõnél pedig a 13. Mindenszentek (Rampada) bástya található 1493-ból.


Korcula kikötõje az ACI Marina Korcula közvetlenül az óváros mellett található, keleti irányban. A kikötõt északról kikötõgát védi, ezzel 135 hajónak tud biztonságos kikötõhellyel szolgálni, 15 hajónak pedig a szárazföldön is van hely. A megengedett merülés 4 méter. A kikötõ egész évben nyitva tart. 10 tonnás emelõdaruval, WC-vel, zuhanyzóval, étteremmel, mosodával és önkiszolgáló bolttal várja vendégeit.

Balto 4000 fõs lakosságával legnagyobb település a Korcula szigeten. Benépesedésének oka a török idõkbõl való, ugyanis ekkor a tengerparti falukban lakó parasztok bemenekültek a sziget belsejébe a támadások ellen.

Balto lakossága azonban folyamatosan csökken a tömeges kivándorlások miatt. Manapság legalább annyi baltoi él Sydneyben, mint amennyi itt.

Blato a korèulai mezõgazdaság központja. A megtermelt termékek nagy része szõlõ. A helység érdekessége, hogy a legnagyobb épület – az általános iskola – alagsorában is a helyi bortermelõk hordói találhatók.

További információk és szállás: www.horvatorszaginfo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »