Békéscsaba létrejöttét a XIII. század második felére tehetjük. Neve az Árpád-korban már használt Csaba személynévből ered.
A XIX. század elején már Európa legnagyobb falujaként emlegették. Békéscsaba gazdasági fejlődésében kiemelkedő szerepe volt a vasútnak: 1858-ban megépült a Pest-Arad, majd 1871-ben a Nagyvárad-Fiume vasútvonal. A városközpont arculatát meghatározó épületek az 1870-es években készülnek el. Békéscsabán a településszerkezet a 19. század elejére vált véglegessé. Az első világháború után, 1919. január elsejétől az akkor 40.000 lakosú település végre hivatalosan is elnyerte a városi rangot. A második világháború után újjászervezett megyerendszerben 1950-ben Békéscsaba megyeszékhely lett. Érdemi fejlődése az 1960-as évek környékén indult meg.
Békéscsaba a hazai szlovákság és a kolbászkészítés – mint egyedülálló gasztronómiai különlegesség – fellegvára. A város jellegzetesen ártérperemi település, a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában a főleg mezőgazdasággal foglalkozó régiónak, a 400 ezer lakosú Békés megyének székhelye. A térség közlekedési, ipari, kereskedelmi, kulturális és igazgatási központja. Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város.
A megyeszékhely Közép-Európa és Magyarország délkeleti kapujában, a román határtól, a nemzetközi határátkelőhelytől 20 km-re helyezkedik el. Békéscsaba nagyobb szomszédai: Szeged – a napfény városa, Kecskemét – a hírős város, Debrecen – a kálvinista Róma, valamint Arad (Románia) – a vértanúk városa.
Békéscsaba évszázados épületei, újjáalakult városképe, rendezvényei, a környék természeti értékei turisták ezreit ösztönzi a város megismerésére.
A Szeberényi téren álló evangélikus nagytemplom klasszicizáló copf stílusban épült 1807-től 1824-ig, Pumberger Ferenc, Czigler Antal és Hoffer Ferenc tervei alapján. Közép-Európa legnagyobb, 3000 fő ülő-és állóhelyes evangélikus temploma, amelynek tornya hetven méter magas. Kiváló akusztikájának köszönhetően kedvelt helyszíne színvonalas komolyzenei koncerteknek.
A nagytemplommal szemben található az 1745-ben barokk stílusban, tűzfigyelő őrtoronnyal és búbos kemencés őrszobával megépített kistemplom, mely a megye egyik legrégibb épen maradt egyházi épülete. Ide temették el Tessedik Sámuelt.
A nagy- és kistemplom meghatározó szimbólumává vált a városnak, Békéscsaba logója is ezeket ábrázolja.
Az Andrássy úton járva bizonyára feltűnik a látogatóknak, hogy az utca a sok virággal és fával igen kellemes sétáló övezet. Békéscsabára egyébként is jellemző a sok fa, szinte nincs olyan utca, ahol ne zöldellnének a különböző fajtájú fasorok. A városban számtalan parkos-ligetes rész teszi kellemessé a sétát.
Az Andrássy út sétálóutcai részén butikok, kávézók, cukrászdák biztosítják a kikapcsolódást.
A sétálóutca nagy részének felújítása 2005-re befejeződött, ennek eredményeként gyönyörű környezetben sétálhatunk végig a korzón.
A Fiume Szálló mellett, az Andrássy úti sétálóutcán található, az 1877-1879 között eklektikus stílusban épült, felújított Jókai Színház, látványos belső udvartérrel.
Az emeleti Vigadó kiemelkedő kulturális és társadalmi események színtere. Állandó társulattal 1954-től rendelkezik.
A több mint száz éves múltra visszatekintő Munkácsy Mihály Múzeum szeretettel várja a városba látogató vendégeket. A múzeumot az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre.
A városképhez szorosan kapcsolódó jellegzetes klasszicizáló épületet 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról (Munkács, 1844-1900, Endenich) nevezték el, akit mintegy negyedszázados kapcsolat fűzött Békéscsabához.
A múzeum négy állandó kiállítással és évente átlagosan 15-20 időszaki kiállítással fogadja a látogatókat.
Állandó kiállításai közül a “Pro Natura” című természettudományi kiállítás a Dél-Tiszántúl természeti értékeit mutatja be az érdeklődőknek. Látványos, nagyméretű diorámái a Körösök illetve a puszták növény- és állatvilágát, míg a kisebbek a Körösök víz alatti világát, egy berendezett pákász tanyát, gólyás életképet, illetve Békéscsaba és környéke földtanát, valamint a múzeum őslénytani gyűjteményének legszebb darabjait mutatják be.
Igazi kuriózum a művészeteket kedvelőknek az itt látható 14 Munkácsy festmény és a múzeum tulajdonában lévő relikvia anyagból válogatott kiállítás eredeti fotókkal, Munkácsy személyes használati tárgyaival, ezüstkoszorújával.
A Jurták népe címet viselő régészeti állandó kiállítás központi darabja egy rekonstruált honfoglalás kori berendezett jurta, amelyet egy-egy korabeli ruhába öltöztetett férfi és női alak egészít ki. A kiállításban elhelyezett fegyver, nyereg, bogrács és ruhadísz másolatok eredetijei mind békés megyei ásatásokból kerültek elő.
A múzeum legújabb állandó néprajz-történeti kiállítása a megyében élő magyarok, szerbek, szlovákok, románok, németek és romák népművészetébe, tárgyi kultúrájába enged bepillantást.
Steiner Jakab az Apponyi grófok intézője az 1840-es években a csabai szőlőkben 8 szobás kis klasszicista kastélyt épített.
Mivel a belső tér teljesen körbejárható, alkalmas kiállítóhelynek. Különösen, hogy falai között valaha olyan híressé vált ember töltött boldog perceket, mint Munkácsy Mihály. Az ő édesanyja testvére, Reök Sarolta volt az építtető Steiner Jakab felesége.
Ennek emlékére rendezték be a hátsó négy teremben a Munkácsy Mihály munkásságát 21 festményével reprezentáló kiállítást. Ezeket a képeket a Magyar Nemzeti Galéria anyagából kölcsönzik, míg a város tulajdonát képező 9 Munkácsy művet a Munkácsy Múzeum őrzi.
Az utolsó leszármazott az evangélikus egyháznak adta a család arcképeit, bútorait, tárgyait, ennek köszönhetően megőrződtek. E hagyatékból restaurált darabok kiállítása nyújt most némi ízelítőt a vidéki, kisnemesi kúriák életéből. 1994-ben, Munkácsy születésének 150 éves évfordulóján nyitották meg az emlékházat
A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervezte.
Érdemes megtekinteni a Városháza dísztermét, valamint a rendezett belső udvaron található szomorúeperfákat is. A bejárat bal oldalán a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány jóvoltából emlékhely létesült Csaba első írásos emlékének, a pápai tizedjegyzékben fellelt bejegyzésnek 670. évfordulóján.
A városháza előtt felállított, leginkább olvasópadra vagy szószékre emlékeztető alkotást – 70 x 70 centiméteres süttői mészkő oszlop, tetején egy nagy nyitott könyvvel, elején pedig egy bronz domborművel – Prisztavok Tibor csabai művész készítette. 1332-ből származik az a forrás, amely írásos formában első bizonyítéka Békéscsaba templomos falu voltának. Abban az időben minden tíz falunak kellett építenie egy templomot, Csaba tehát olyan rangú település volt, amelyhez 8-10 templom nélküli falu tartozott.
A templomot 1910. június 12-én szentelte föl Fetser Antal püspök, nagyváradi káptalani helynök.
A templom három hajós, kereszthajóval. Hosszúsága 50 m a hajó szélessége 34 m, a szentély szélessége 10 m. A torony keresztcsúcs magassága 61 m. Építési anyaga tégla, tetőzete palaborítással.
A templom főoltára szürke homokkőből készült neogót stílusban. Középen az oltáron Szt. Antal szobra áll. Jobbra Szent István király, balra Szent Imre herceg szobra látható. A tabernákulum fölött szentségtaró fülke, benne kereszt. A Tabernákulum ajtaja sárga rézborítású, rajta kehely és ostyaábrázolás. A főoltár két oldalán két álló kandelláber látható. A szentély falán a tizenkét apostol, valamint Szent Pál és Keresztelő Szent János falfestménye látható. Alatta Szent Antal életét ábrázoló négy nagyméretű falikép, Szent Antal prédikál a halaknak, tanít, gyóntat, beteget
gyógyít és ápol. (Gróh István és Gróh Béla munkái.)
A szentély jobb oldalán áll a szintén homokkőből készített keresztelő kút, vörösréz kupolával. Fölötte ampír zárdamunka látható, Szűz Mária a kis Jézussal az ölében, Keresztelő Jánossal a háttérben. Textil kép, melynek jobb és bal felső sarkában egy-egy-angyalfej látható. A szentély bal oldalán a hajó felé haladva helyezkedik el a szószék, szintén homokkőből neogót stílusban, fölötte fa hangvető. A szentély ablakai balról haladva Szent Ágnes vértanú, Szent István fölajánlja a koronát Szűz Máriának, középen Jézus mennybemenetele, a jobb oldalon Szent Antal a kis Jézussal,
Szent István diakonus vértanú. A képek alatt az adományozó családok címere látható. A szentély két oldalán a fal mellett egy-egy kegyúri pad helyezkedik el. A szentélyből bal oldalt ajtóval nyílik a Szent család kápolna, melyet 2000-ben szentelt föl Gyulay Endre püspök. Jobb oldalon a szentélyből a sekrestye nyílik. A szentély vonala előtt helyezkedik el a szembemiséző oltár, jobbra a papi szék
előtt az ambó látható. A jobb oldali mellékhajó oltárán a szentély mellett Mária Szeplőtelen Szívének homokkőből készült szobra áll, alatta tabernákulum. Két oldalán kerub alakkal. A falon az első templomból származó barokk körmeneti kereszt van elhelyezve. A két modern színes ablakon az Ave Maria és görögül, Mária az Isten anyja fölirat olvasható. A kereszt mellett 1999-ben készült
Szt. Rita kép függ Megyeri-Horváth Gábor alkotása. A bal oldali oldalhajó oltára a szentély mellett homokkőből készült Jézus Szíve szoborral. Az oltár a betlehem és a szent sír elhelyezésére van kiképezve. Az oldalfalon a Szt. Kereszt ereklye fali fülkében van elhelyezve barokk stílusú keretben az első templomból. Az ablakok a Krisztus monogramokat ábrázolják.
A templom falán körben az 1926-ban terrakottából készült díjnyertes neogót stílusú keresztút van elhelyezve. (Orbán Antal művei.)
A kereszthajó bal oldalán a munkás Szt. József, jobb oldalán pedig Árpádházi Szt. Erzsébet fából készült szobra Berecz Ferenc munkái. A kereszthajó hátsó falánál két neogót, fából készült gyóntatószék van elhelyezve. A falon Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit képe, fölötte pedig Jézus és Szt. Ferenc a keresztnél angyallal, a hátsó falán pedig Szent József a kis Jézussal és két
angyallal. Az ablak pedig Szent Imrét ábrázolja.
A jobboldali kereszthajó falán látható Szt. László és Szt. Gellért seccoja, valamint Szűz Mária a gyermek Jézussal, két angyallal, a másik oldalon Jézus Szíve kép két angyallal, valamint Szent István és Gizella alakja látható. Az üvegablak Kalazanczi Szent Józsefet ábrázolja.
A templom hajójában neogót stílusú fából készült padok vannak elhelyezve. A hajó boltozatán a négy evangélista szimbóluma látható. A mennyezetről két sárgaréz csillár és egy örök mécses függ 1910-ből, a templom stílusának megfelelően. A hajó falán a szenteléskor megjelölt 12 helyen gyertyatartó van.
A baloldali oldalhajóban a színes üvegablakok a II. vatikáni zsinat pápáit, XXIII. János és VI. Pál pápát ábrázolják. A következő ablak a Lourdes-i jelenést ábrázoló üvegablak, alatta az 1750-ből származó un. Csabai Szűz Mária szobra áll a mellékoltáron, melynek tabernákulumában Páli Szent Vince, Szent Bonaventúra, boldog Kreszcencia és Szt. Pacificusz ereklyéje van elhelyezve. Az oltár
mellett a falon az egyházközség címerét ábrázoló, a 2000. évben készült templomi zászló függ.
A két oldalhajó végében egy-egy neogót, fából készült gyóntatószék áll. A baloldali oldalhajóban az utolsó két ablak az 1938-ban Békéscsabára érkezett Szt. Jobb emlékére készült, valamint az Eukarisztikus Kongresszus emlékét örökíti meg. Alattuk a missziós kereszt van felfüggesztve.
A templom főbejáratát a templom stílusának megfelelő szélfogó ajtó fedi. Mellette a baloldalon az ajtó mellett Szent György üvegablaka van, a szenteltvíz tartónál Liziő-i Kis Szent Teréz szobra áll. Az ajtó jobb oldalán látható Szent Mihály üvegablaka és Szent Antal szobra. Itt van a falon elhelyezve Fetser Antal püspöknek a templom fölszentelőjének és Nemeskey Andor, a templomépítő plébánosnak fehér márvány emléktáblája.
A jobb oldali mellékhajó ablak a pápai tizedjegyzékben szereplő két plébánosnak, Pálnak és Miklósnak állítanak emléket. Az oldalbejárat fölötti templomablakok közül az első a régi templomot, a másik a jelenlegi templomot ábrázolja. Hátul pedig a háborús hősök emlékére készült ablakok állnak. Alatta a koronás magyar nagy címer látható. Hátul a padok mellett két templomi zászló áll.
A templom kórusán helyezkedik el az 1932-ben Riegel Ottó által készített 30 változatú orgona. A rózsaablak Szentháromság és a hét szentség modern szimbólumait ábrázolja. (Mohai Attila alkotása.) A főhajónak színes ólomüveg ablakai vannak.
Érdekes látnivaló a Bartók Béla úti lakótelepi épületegyüttesben álló görögkeleti templom.
Görög-román-szerb hívők építették 1837-38-ban. A templomot ma is díszíti a Siklóról hozott ikonosztáz. A templomban román-ortodox szertartásokat tartanak.
Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő Békéscsabán a városközpont közelében, jól megközelíthetően helyezkedik el az Árpád sor és az Élővíz-csatorna között. Az Élővíz-csatorna melletti fekvés különleges természeti határt alkot, remek lehetőség a természeti környezet kialakítására.
A felújítás során megújult az uszoda a lelátóval, a termál medencék, a gyermek medence, a téli fürdő gyógymedencéi a szaunával, a gőzfürdővel és öltözőkkel. Új élmény- és tanmedence, játszótér, büfék kerültek kialakításra. A fürdőben a medencék és a sportpályák között ligetes, és napos területek váltják egymást. Egyéni, kifejezetten családias hangulatával a város gyöngyszemévé vált,
amit a környékre érkezők sem hagynak ki.
A Jázmin Egészségcenter a szabadtéri, télen részlegesen fedett termálmedencékkel, az uszoda a lelátóépülettel egész évben fogadja a vendégeket. A strand- és tanmedence az óriáscsúszdával, valamint a gyermekmedence a nyári szezonban (májustól szeptemberig) várja a látogatókat.
Az 1200 m2-es élményfürdőben pezsgőpadok, napozó sziget, pezsgőfürdő, és örvény található.
A fürdő 76 oC és 40 oC fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította.
A gyógyvizes medencékben elsősorban izületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség.
2004-től kezdődően balneológiai kezeléseket végzünk a “Jázmin Egészségcenter”. A betegek gyógyulását orvosi gyógymasszázs, iszappakolás, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna szolgálja. Gyógytornász vezetésével 18 éves kor alatti fiatalok számára csoportos gyógyúszásra is van lehetőség.
A Körösök Völgye Natúrpark Egyesületet 2001-ben alapította 9 önkormányzat – Békéscsaba, Békés, Gyula, Bélmegyer, Tarhos, Doboz, Köröstarcsa, Mezőberény, Vésztő – , a békéscsabai BÁÉV Rt., és a Békési Civil Szervezetek Egyesülete. Jelenleg 22 tagú a kiemelt közhasznú szervezet. A Natúrpark Egyesület célja a Körösök vízgyűjtő területének komplex védelme, a terület- és vidékfejlesztés,
értékvédelem, a környezeti nevelés, a turizmus és ökoturizmus fejlesztése, a térség szervezeteinek integrált támogatása. Az Egyesület elnöke Pap János, Békéscsaba város polgármestere. A Natúrpark kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a Körösök-vidékének romániai részén is hasonló kezdeményezés jöjjön létre, tehát alakuljon meg egy romániai tükörszervezet. A romániai Belényessel és térségével már meg is kötötték az együttműködési megállapodást.
Az egyesület középtávú programjának megvalósítását segíti a PEA-hoz (Pályázati Előkészítő Alaphoz) benyújtott pályázat pozitív elbírálása. A pályázat céljai: a térség települései és lakói idegenforgalomból származó bevételeinek növelése; a túravonalak számának, jellegének bővítése, a kapcsolódó és háttérszolgáltatások megteremtése; a Körösök jó vízminőségének megőrzése, a hajózhatóság feltételeinek megteremtése. Cél összegyűjteni azokat a projektötleteket, amelyek jó eséllyel indulnak az uniós pályázati kiírásokon, közösségi források elnyerésére. A konkrét
fejlesztési tervek kidolgozása január 21-én elkezdődött.
A Békéscsaba vezető szerepével létrejövő Natúrpark egyik célja komplex üdülési lehetőségek biztosítása olyan turisztikai célcsoportok számára, melyek lehetővé teszik az aktív kikapcsolódást egy viszonylag érintetlen természeti környezetben. Kiemelt prioritás kerékpárutak kiépítése és működtetése, pihenőhelyek kialakítása, vízi-, gyalogos- és kerékpártúra-vezetők képzése, tanösvények felmérése, kialakítása, a kerékpárkölcsönzés lehetőségeinek megvalósítása.
A tervek között szerepel szabad strandok kiépítése, meglévő ifjúsági táborok fejlesztése, egy kemping és egy újabb tábor létrehozása, turisztikai hasznosítás céljából épületek felújítása.
A Natúrpark terve az Európai Uniónak a fenntartható fejlődést elősegítő programjaihoz kapcsolódik, ezért mintaprogramként szolgálhat.
További információk: www.bekescsaba.hu www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform
