Buzsák a Balatontól 15 km-re délre található bájos somogyi település főként jellegzetes kultúrájáról, virágzó hagyományairól és ügyes kezű asszonyai meseszép hímzéseiről, szőtteseiről nevezetes. Az 1800 lakosú kis község élő, mi több napjainkban tovább gazdagodó népművészete példaértékű.
Ha Buzsák néven szeretnénk utánanézni a középkori település történelmének, valószínűleg nem találnánk semmit, ugyanis ekkor még két falu, Magyari és Akts voltak itt. A napjainkban látható település 1498-ban, a falvak egyesülésével született meg Budzák, s csak később 1675-ben Buzsák elnevezéssel.
A 14-15. században délszláv telepesek költöztek a községbe, magukkal hozva ősi hagyományaikat, szokásaikat, ünnepeiket. A délszláv kultúra a mai napig meghatározza az itteni kultúrát.
A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot. A falu központjában található, ma már tájházként funkcionáló tömésház, 1977-ben, amikor megvásárolják és tájházzá alakítják, többedmagával található a faluban, ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte.
A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel.
A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.
A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.
A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu.A tájház meglátogatása önmagában is egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptáncműsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: www.buzsak.hu
