Debrecen

Debrecen

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, a hajdúk és a reformátusok egyik központja, valamint az Észak-Alföldi turisztikai Régió központja. A Tiszántúl legjelentősebb városa.

A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrum-féle itélet gyűjteményben. A “Debrezun” szó török /esetleg török-avar/ eredetű, első birtokosának nevét őrzi, jelentése: éljen, mozogjon.

Gyakran a kálvinista Róma -ként vagy cívisváros-ként emlegetik. Kelet-Magyarországon és a Tiszántúlon úgy tartják, ez a város a terület szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja.
Már 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot szerzett. Nevét egész Európában ismerték híres vásárairól és református iskolájáról /kollégiumáról/. Történelme során kétszer is az ország fővárosa volt, így 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán több tűzvész is pusztította, a második világháborúban szintén jelentős károkat szenvedett. Ma hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Debrecen város napja: április 11.

Gazdag kulturális kínálatából kiemelkedik az augusztus 20-i színpompás Virágkarnevál, a Jazz Napok és a magyarul tanulni vágyók által kedvelt Nyári Egyetem.

Debrecen története évszázadokon át át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őriz, melyek történelmi jelentőségéről tesz bizonyságot. Épületek sokasága üzen a múlt eseményeiről. Lakosai őrzik hagyományaikat, számos szobrot állítottak híres embereinek ld. Kossuth tér, Emlékpark, Nagyerdei Szoborpark.

A főutcát kereskedőházak alkotják ma is, jó részüket fel is újították. Ilyen a Rickl-ház /Piac utca 39-41./, a Csanak-ház /Piac utca-Arany János utca sarok/, az egykori Löfkovics Artúr boltja /Piac utca 38./ és a Kaszanyitzky-ház /Piac utca 57./.

Debrecen egyik jelképe a klasszicista stílusú, puritán belső kiképzésű Református Nagytemplom , amely a benne található 3000 ülőhellyel az ország legnagyobb református temploma. Ereklyeként őrzik Kossuth Lajos (1802-1894) karosszékét. Kossuth 1949. április 14-én itt hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuth Lajos többször járt itt. 1948-ban a Piac utca 31. sz. ház erkélyéről mondta lelkesítő beszédét. Sajnos az erkélyt már lebontották erről a Szilágyi-féle házról. Nagysándor József a debreceni csatában /1849. aug.2./ a túlerővel szemben is bátran megvédte a várost. Emléktáblája a Bem téren található.
A felújított Fő tér rendezvények színhelye.
Református Kollégium (Kálvin tér 16.) tekintélyét híres tanárai és diákjai alapozták meg, így vált “az ország iskolájá”-vá..180 éves épületében Iskolatörténeti és Egyházművészeti Kiállítás tekinthető meg: egy hagyományos református iskola berendezése, régi magyar ötvös remekek, csodálatos hímzésű terítők, festett bútorok, könyvritkaságokat őrző műemlék Nagykönyvtára, amely 500. 000 kötetével az ország legnagyobb egyházi gyűjteménye.

A patinás Aranybika Szálló (Piac u. 11-15.) az ország legrégebbi, még ma is működő szállodája. A Városháza (Piac u. 20.) klasszicista épülete a legszebbek közé tartozik. Megtekintésre érdemes: a csonka tornyú református kistemplom (Révész tér), “Veres Templom” (Kossuth u.), Zsinagóga (Pásti u.4), görög katolikus templom (Attila tér 1.), Kossuth Lajos Tudományegyetem (Egyetem tér 1.) .és a Szent Anna Székesegyház (Szent Anna u. 15.). A malom (Böszörményi út sarok) Közép-Európa legnagyobb szélmalma, ipartörténeti műemlék a központtól távolabb található.

Nagyerdő a város kedvelt parkja 1939-től Magyarország első természetvédelmi területe kibővítve állatkerttel, vidámparkkal, botanikus kerttel. Az Aquaticum Gyógy- és termálfürdő (Nagyerdei park 1.) vizével idült ízületi gyulladásokat, reumatikus, női, porckopásos betegségeket, ortopéd elváltozásokat, idegfájdalmakat gyógyítanak.

Debrecen híres szülöttei:

  • Csokonai Vitéz Mihály /a felvilágosodás legnagyobb költője/: 1773-1805.
  • Fazekas Mihály /a Ludas Matyi írója/: 1766-1828.
  • Diószegi Sámuel /református lelkész, az első Magyar Füvészkönyv létrehozója/: 1761-1813.
  • Szabó Magda /író, költő/: 1917-2007.

Debrecen jelképe a Református Nagytemplom.

Valószínű, hogy az első egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai. Az épület mai formáját a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. A templomi orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. Az épületet történelme tette igazán híressé. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Kossuth ekkor használt széke azóta is a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. A toronyból páratlan kilátás nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthető a Rákóczi-harang is.

A Nagytemlom mögött található az Emlékkert. Ebben állították fel Bocskai István szobrát /Holló Barnabás alkotása/ és az Elhurcolt gályarabok oszlopát. Ez utóbbit az 1676-ban a hitükért Nápolyba rabságra elhurcolt protestáns lelkészek emlékére állították fel 1895-ben. II. János Pál pápa is megkoszorúzta1991-ben.

A Kollégiumot 1538-ban professzorok alapították. A Kollégium Nagykönyvtára, 600 000-es állományával, a magyarországi református egyház legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A Kollégium bibliagyűjteményében több mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. A Levéltár helyiségeiben jelenleg 2 605 folyóméter irat található, amely bemutatja a Tiszántúl múltját, egyházi életét, oktatási rendszerét valamint Debrecen művelődéstörténetét. A Kollégium gyűjteményében megtalálható az ereklyék között Kazinczy Ferenc vadászpuskája, Kossuth Lajos irattárcája, Csokonai Vitéz Mihály fuvolája.

Az ásványtani rész legnagyobb szerzeménye Szőnyi Pál 33 000 darabból álló gyűjteménye, melynek leghíresebb példánya az 1857-ben Kaba határában lehullott meteorit. Az éremtár 1831-ben már több mint 6 000 darabot számlált. A gyűjtemény állandó tárlatai: iskolatörténet, egyházművészet (ötvösmesterek munkáival: egyházi kelyhek, kenyérosztó tál…).

A kollégium külső falán számos híres ember emléktáblája áll.

A legújabb a magyar egyház millenniumára emlékezik.

A kollégium oldalában nyílik a Füvészkert utca, ahol az első Füvészkert létesült Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály által.

A szokatlanul széles főutca, a Piac utca a vasútállomástól a Nagytemplomig, a Petőfi tértől a Kossuth térig vezet. A Petőfi téren látható nagy költőnk szobra, amely Medgyessy Ferenc alkotása. A Kossuth utcától a Nagytemplomig terjedő szakaszt Korzóvá alakították.

Ezután látható a Megyeháza és a régi Városháza, valamint a kereskedőházak.

A főutca a rendszerváltozáskor kapta vissza eredeti nevét, amely korábbi funkciójára utal: valamikor piac működött itt, ez volt a város mindennapi életének nyüzsgő központja.
Az ezredforduló éveiben belvárosi korzóvá, a debreceniek és az ide érkező vendégek találkozóhelyévé alakulva próbálja visszanyerni, immár a XXI. század igényeit kielégítve, eredeti funkcióját. 2000 nyarán kezdődött el a nagyszabású átalakítás, amelynek legfontosabb eleme a Nagytemplomtól a Kossuth utcáig terjedő szakasz közúti forgalom elöli lezárása, sétálóutcává alakítása volt.

Mostanában formálódó, újszerű kezdeményezés a Cívis Korzó, amely jellegét tekintve képző- és népművészeti vásárral egybekötött szórakoztató fesztivál. Nyaranta tíz hétvégén várja a debrecenieket és a városban lévő vendégeket, helyszíne a Piac utca Nagytemplom előtti szakasza, a korzó. Napközben gyermekprogramok, sportversenyek szórakoztatják az egybegyűlteket, esténként rockkoncerteket és komolyzenei hangversenyeket rendeznek, de van itt filmvetítés, színházi előadás, utcabál is.

A Kossuth tér legújabb szobra Szabó Lőrincet ábrázolja, amely Lestyán Goda János kezét dicséri.

A központban található az Aranybika Szálloda, melyet Hajós Alfréd olimpiai bajnokunk tervezett, valamint a nemrég megnyit Szabó Magda Könyvesbolt.

Kossuth bronzba örökített alakja napjainkban Debrecen szívében áll, mint a Nagytemplom előtti Kossuth szobor nyugati oldalán lévő szoborcsoport tagja. Magához méltók között nyert elhelyezést! Az említett szoborcsoport mindegyik tagját halálra ítélte a császári önkény 1849-ben, s közülük Szacsvay Imrét és báró Perényi Zsigmondot ki is végezték.

A Csonka templom:

A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet
eleinte csak kistemplom lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg.
Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt.
Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta ?Csonka? templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek köszönhetően megmaradt.

A “Helytállás templomának ” is nevezik, mert 1859-ben és 1860-ban a császári nyílt parancs ellen emelték fel szavukat az egyház vezetői és a tiszántúli gyülekezet képviselői.

Csokonai Vitéz Mihály 1773-ban született Debrecenben. Apja borbély-sebész, korán meghal. A debreceni Református Kollégiumban tanul, 12 évet töltött itt, diákként és tanítóként is népszerű volt. 1795-ben zárul be előtte a kollégium kapuja. Kizárását fegyelmi vétségekkel indokolták, politikai színezetű rebellis hajlamait csak sejteni lehetett.

A szobor alkotója a híres művész, Izsó Miklós.

Szülőháza a Darabos utcában, síremléke a Hatvany utcában /pár perc a Tescotól/ sajnos eléggé elhanyagolt állapotban van.

Csokonai Vitéz Mihályt 1805-ben a hajdani Hatvan utcai temetőben temették el. Síremléket közadakozásból 1836-ban állítottak neki. A Beregszászy Pál tervezte 75 mázsás öntöttvas obeliszket az Ungvár melletti Túrjaremete vashámorában öntötték.

 Az egykori Hajdú vármegye háza 1911-12-ben épült szecessziós stílusban. Helyén a város első vendégfogadója, a Fejérló /Fehér Ló/ Szálló állt. A szálló vendége volt II. József 1770-ben, valamint Kossuth Lajos több alkalommal. A szálló előtt ért véget a 670 m hosszú, Nagytemplom előtt kezdődő fahíd, amely biztosította a száraz lábbal való közlekedést. Maradványai ma a Kossuth téren láthatók.

Az épület udvarán, a játékszínben tartotta Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, a Hamletet 1798-ban. A szálló éttermében 1849-ben Kossuth Lajosnak sokszor muzsikált a híres cigányprímás, Boka Károly. A Megyeháza homlokzatát a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, valamint hajdúszobrok ékesítik. A tető közepén huszártorony van, melynek csúcsán Árpád fejedelem áll. Díszterme az Árpád-terem, amely a második emeleten található. Ennek falát, mennyezetét gipszstukkók, s a megye településeinek címerei díszítik. Az üvegablakok honfoglalás kori vezéreinket ábrázolják, Kernstock Károly alkotása.

Itt tartják a megyei közgyűlés üléseit.

A Déri Múzeum neoempír épületében található Magyarország egyik leggazdagabb kulturális-történelmi gyűjteménye, melyet Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervezett. Országosan egyedülálló múzeummá Déri Frigyes művelődéstörténeti gyűjteménye tette. A képzőművészeti kollekció legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának jelenleg itt együtt látható két darabja, a Golgota és az Ecce Homo című hatalmas festmények. A harmadik kép, a Krisztus Pilátus előtt is itt volt megtekinthető 2007 decemberéig. E festményt 2008-ban Kanadában állítják ki, de a remények szerint később visszatérhet Debrecenbe.

A Déri Múzeum épülete előtt látható Medgyessy Ferenc négy világhírű szobra, melyek 1937-ben elnyerték a párizsi világkiállítás nagydíját.

A Szent Anna Katolikus Székesegyházat 1721 és 1746 között építették. A kapuk melletti fülkékben balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra látható. A főoltárkép a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát, a legrégibb oltárkép Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja. A mellékoltárok faragványai és barokk szobrai a XVIII. századból származnak. A mennyezeten és az ablakok alatti falfelületen az Árpád-ház szentjeit ábrázoló freskó- és stukkódíszek láthatóak.

Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak.

A legkisebbeket bébimedencével, a nagyobbakat gyerekmedencével és gyermekjátszóval várjuk. A vízi paradicsomban étterem és Thai Masszázscentrum is működik. A gyerekek körében kedvelt a vízicsopper, amit a hullámmedencében lehet igénybe venni.

A vendégeket egész évben számos program között válogathatnak: éjszakai fürdőzések, csúszdabajnokság és szaunaszeánszok nyújtanak felhőtlen kikapcsolódást kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Élményelemek:
Sodrófolyosók
Barlangfürdők
Gomba és nyakzuhanyok, dögönyözők
Gejzír
Mászófal
Vízicsopper

Csúszdák:
Óriás csúszda
Kamikáze csúszda
Hydro csúszda
Családi csúszda
Gyermek és bébi csúszda

Medencék:
Úszó és hullámmedence
Gyermek- és bébimedence
Jacuzzik

További szolgáltatások: mediterrán szaunacentrum, mediterrán étterem, thai masszázscentrum

A termálfürdő és az Aquaticum Debrecen Termál- és Wellness Hotel**** fedett üvegfolyosón, közvetlen átjárással közelíthető meg.

Az élményfürdő I. emeletén található gyermekjátszó is a fenti nyitva tartás szerint üzemel.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:    www.debrecen.hu

 www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »