Ozora

Ozora

Ozora a Sió csatorna két partján elhelyezkedő, virágos környezetéért Európa-díjat nyert település. Nevét Ozorai Pipo (Filippo Scolari), Zsigmond király firenzei származású hadvezére tette híressé, aki 1416-ban kezdte el építtetni a várat a Sió jobb parti enyhe magaslatán. Pipo 18 győztes hadjáratot vezetett a török ellen, s kezei alatt tanulta ki a török verés fortélyait Hunyadi János.

A település Petőfi életében is fordulatot jelentett, itt csatlakozott Sepsy Károly színtársulatához. Ugyancsak nevezetes esemény volt az 1848-ban Jellasics seregei fölött aratott ozorai győzelem.

Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésű Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban. Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.

Pipó vára
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Sokkal inkább emlékeztetett az itáliai reneszánsz városi paloták egyes megoldásaira, mivel számos, itáliai jellegű, gazdag kiképzésű részlet díszítette. Ugyanakkor a funkció, az alapelrendezés tekintetében a vidéki főúri székhelyeket – mint Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyait – vették mintaképül. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ebben az évben látta vendégül Zsigmond királyt.

A szabályos négyzet alaprajzú – a magyar várak közül lakályosságával és reprezentatív megjelenésével kitűnő – belső udvaros, emeletes, részben alápincézett főépület árkádos udvara és részletei még gótikusak. A palotaépületet kívülről ugyancsak szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.

Pipo halála után
1426-tól Pipo özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.
A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat néhány esetben díszes famennyezetek váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.

A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle.
A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.

Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították.

Reneszánsz kiállítóhely
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.

Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét.
Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.

További információk:

www.ozora.hu

 www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »