Erdőbénye

Erdőbénye

Az 1600 lélekszámú Erdőbénye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokajtól 20 km-re, a bordús hegyalja közepén, hegyekkel és szőlőkkel körülvett völgyben fekszik. A település ma a tokaj-hegyaljai bortermesztés egyik fő helyszíne. A faluban számos borkóstolásra alkalmas pince működik.
Mint, ahogy azt a mondás is állítja: a jó kövér bornak, a tokaji aszúnak egészséges, kövér hordókra is szüksége van. A mai napig ezért van a szőlőtermesztéssel együtt a hordókészítésnek, a kádár szakmának is nagy hagyománya a településen. A világon egyedül az erdőbényei kádárok őrzik az apáról-fiúra szálló kádártánc eredeti lépéseit, amely a nyaranta megrendezésre kerülő Kádártalálkozó alkalmával is bemutatásra kerül.
A földi javakban azonban nemcsak a bor és az ahhoz kapcsolódó kiegészítők kedvelői dúskálhatnak. A tiszta levegője miatt klimatikus gyógyhelynek számító régió kitűnő kirándulóhelyeket rejt magában. A falu közelében az Aranyosi-völgynek keresztelt természetvédelmi terület a túrázni vágyóknak és a kerékpárosoknak maga a paradicsom! Boldogkőváralján, Sárospatakon, Szerencsen, üzéren, Regécen várak és várromok idézik a letűnt korok emlékét. A Bodrog folyó a vízi sportok kedvelőinek nyújt kikapcsolódást. A Tisza és Bodrog összefolyása páratlanul szép látvány. A vadban gazdag Zempléni-hegység erdői nem csak a profi vadászok számára tartogatnak meglepetéseket. A régió legrangosabb, sok érdeklődőt vonzó Zempléni Művészeti Napok koncertsorozatának egyik színhelye az erdőbényei református templom.
Aggodalomra annak sincs oka, aki a fenti ajánlatokból nem talált kedvére valót, hanem inkább magasabbra vágyik. A sárkányrepülést, illetve helikopteres városnézést éppen nekik találták ki!
Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. Már a bronzkorban is lakott település volt. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják nyilván. A legrégebbi iratok 1404-ben keltek, amelyek a falu tulajdonát igazolják. Régen két falu volt Alsó- és Felsőbénye vagy Mező- és Egyházas-Bényének is emlegették. Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. Berényiek voltak a község első birtokosai. A települést rövid időn belül több család birtokolta, de végül a Rozgonyiaké lett. 1486-ban Lorántffyak kezébe került. 1604-tól Rákóczi birtok része minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak nagy gazdasági központot alakítottak ki. Építettek egy nagy kastélyt is amely alól Hegyalja egyik legnagyobb több emeletes összefüggő pincerendszere indul ki 22 ággal. Erdőbénye bortermelő tevékenysége jelentősnek mondható. A környező hegyeken rengeteg szőlő termet és terem a mai napig is. Erdőbénye nevéhez fűződik az aszúbor is. Itt volt prédikátor a híres Szepsi Laczkó Máté, aki kidolgozta a aszúborkészítési technológiát. Elsőként 1631-ben Lorántffy Zsuzsanna kapott a nemes italból, amelynek azóta világhírű lett a neve, és manapság már csak a “borok királya a királyok bora”-ként emlegetik.
1830-ban Szírmai Ödön fürdőtelepet épített ki Erdőbényétől pár kilométerre mélyen a hegyek között. A gyógyvíz timsótartalma nagy, gyógyászati célokra már a középkortól használják. A fürdőtelepen pavilonok, kastélyszerű fürdő- és vendégházak álltak. Ez a fürdő rendkívül népszerű volt és sokszor tartottak itt bálokat, összejöveteleket. A fürdő a szabadelvű nemeseknek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is volt. Ma honvédüdülőként működik.
Miután Szírtmay tönkrement a birtok a kastéllyal és a pincerendszerrel együtt mostohafiának Ferenczy Eleknek a kezébe kerül, amikor árverésen megvette azt. De nem sokáig volt birtokos, hamar továbbadott rajta. Gróf Waldbott Frigyes vette meg aki 1945-ig tulajdonosként szerepelt a feljegyzésekben. Az idők folyamán a települést tűzvész és kolerajárvány is pusztította, amelyek következtében lakói száma megcsappant. Az első világháború után a nagy filoxéra-vész tönkretette a szőlőültetvényeket, amelyek szintén tömeges elvándorláshoz vezettek. Ezeknek következtében hanyatlásnak indult a település és elvesztette városi rangját.
Az 1930-as évektől azonban ismét fejlődésnek indult. Ez a bányászat beindulására vezethető vissza. Az 1900-as évektől már közepes gazdasági háttérrel és népességmegtartó képességgel rendelkezett. Napjainkban főleg a szőlőtermesztéssel foglalkoznak az itt lakók. A szőlőhöz kapcsolódó ősi kádármesterségnek is sok őrzője van. 6-8 mester dolgozik a faluban ma is. Régebben sokkal több kádár élt itt és innen is kaphatta Erdőbénye a “kádárfalu” elnevezést.

Az 1600 lélekszámú Erdőbénye Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tokajtól 20 km-re, a bordús Hegyalja közepén, hegyekkel és szőlőkkel körülvett völgyben fekszik. A település ma a tokaj-hegyaljai bortermesztés egyik fő helyszíne. A faluban számos borkóstolásra alkalmas pince működik. Mint, ahogy azt a mondás is állítja: “a jó kövér bornak, a tokaji aszúnak egészséges, kövér hordókra is szüksége van”. A mai napig ezért van a szőlőtermesztéssel együtt a hordókészítésnek, a kádár szakmának is nagy hagyománya a településen. A világon egyedül az erdőbényei kádárok őrzik az apáról-fiúra szálló kádártánc eredeti lépéseit, amely a nyaranta megrendezésre kerülő Kádártalálkozó alkalmával is bemutatásra kerül.
A földi javakban azonban nemcsak a bor és az ahhoz kapcsolódó – kiegészítők -kedvelői dúskálhatnak. A tiszta levegője miatt klimatikus gyógyhelynek számító régió kitűnő kirándulóhelyeket rejt magában. A falu közelében az Aranyosi-völgynek keresztelt természetvédelmi terület a túrázni vágyóknak és a kerékpárosoknak maga a paradicsom!
Boldogkőváralján, Sárospatakon, Szerencsen, Füzéren, Regécen várak és várromok idézik a letűnt korok emlékét. A Bodrog folyó a vízi sportok kedvelőinek nyújt kikapcsolódást. A Tisza és Bodrog összefolyása páratlanul szép látvány. A vadban gazdag Zempléni-hegység erdői nem csak a profi vadászok számára tartogatnak meglepetéseket.
A régió legrangosabb, sok érdeklődőt vonzó Zempléni Művészeti Napok koncertsorozatának egyik színhelye az erdőbényei református templom.

További információk:

www.erdobenye.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »