Csákvár

Csákvár

A község pezsgő kulturális és közösségi életének jelentős eseménye volt a Háry János című opera bemutatása 1929-ben. A darab helyi
kezdeményezésre, helyi fiatalok előadásában került színre. Az opera szövegkönyvének szerzője Csákvár szülötte, Paulini Béla újságíró,
mesekönyvíró, a “Gyöngyös-bokréta” mozgalom elindítója volt. Az előadáson maga Kodály Zoltán is megjelent az Operaház számos művészének
társaságában, sőt a rádió is közvetítette élő, egyenes adásban. Ez volt a magyar rádió első vidéki közvetítése.
A terület birtokosa 1945-ig gróf Esterházy Móric, a század első harmadának ismert politikusa volt. A háborúk során sokat szenvedett az itt élő nép. Az első világháborúban 208 hősi halottja volt a községnek. A második világháborúban, 1944 végén és 1945 elején Magyarország legszörnyűbb helye volt a Vértes. Három hónapig hullámzott itt a front.
Csákvár gazdasági viszonyait a XX. század elején megindult bányászat befolyásolta. Később a közeli nagyvárosok ipara biztosította sok csákvári megélhetését.

 Szép kastélya gyönyörű parkkal rendelkezik, mely szanatóriumként üzemel.

Csákvár római kori elődje Floriana. A Sopianae (Pécs)-Gorsium (Iác) -Brigetio (Komárom) út mentén kialakult városkát falakkal vették körül. Az ásatások eredményeként mintegy 2000 sír jellegzetes, gazdag leletanyaga került elő.
A Zámoly és Székesfehérvár közötti országúttól északra, a Vértes sziklás nyúlványainál, a Guba-hegyi sziklaüregben található a Báraczházi-barlang, ahol egy római polgár Diána istennő számára szentélyt alakított ki. Ma is láthatóak itt a sziklába vésett, latin betűs feliratok. A barlangban jégkorszaki emlősök csontjait is megtalálták.
A török háborúk során sokat szenvedett település a XVII. századtól, az Esterházy család birtoklása idején mezővárosi rangra emelkedett. Az 1810-es években bekövetkezett földrengéssorozat, amelynek epicentruma Mór térségében volt, itt is komoly károkat okozott. Először a kastélyt állították helyre, majd az 1820-as évektől új iskola, középületek, uradalmi lakások épültek.
csákvári Esterházy-gazdaság központját a Gurdi-majorban alakították ki, ahol 1873-1930 között a kiváló mezőgazdász, Paulini Béla volt az ispán. 1882-től vincés rendi szerzetesnővérek működtek a településen, akik az oktatás és betegápolás területén tevékenykedtek.
Csákvár sokáig a dunántúli fazekasságnak központja volt, 1833-ban 193 helyi mester tartozott a fazekas céhhez. A községben készítették a legkiválóbb kolompokat, amelyek még az Alföldön is ismertek voltak. A csákvári takácscéhhez tartoztak a gánti, vértesboglári, zámolyi, magyaralmási, vérteskozmai mesterek. Csákváron országos jellegű vásárokat tartottak abban az időben.

A település megközelíthető közúton: ha az M7-es autópályán indulunk, a Velencei-tótól Lovasberényen át, vagy Székesfehérvár felől Zámolyon át érhető el a Vértes délkeleti peremén fekvő Csákvár.

További információk:

www.csakvar.hu

www.csodasmagyarorszag.hu/tourinform

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »