Nádasladány első fennmaradt okleveles említései: 1266, Lodan, 1283, Ladan. A Ladány nevű települések Magyarországon szinte törzsnévszerűen szétszórtan fordulnak elő, elképzelhető egy ilyen törzsnevű néprész léte. Ez esetben az iráni eredet valószínűsíthető. A sárréti, Sárvíz menti település középkori neve Sárladány volt. Jellemzően királyi, királynéi birtok. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc leverése után a Schmiedeggek kezére kerül, ők építik a kastélyt a 18. században. Tőlük veszik meg a Nádasdyak 1851-ben. Ekkortól nevezik Nádasladánynak.
A jelenlegi kastélyt a régebbi beépítésével ők építették a 19. század második felében Tudor stílusban. A kastélyt lassacskán folyamatosan újítják fel. Bár a berendezés, a festmények nagyobb része még Pesten van, az Ősök csarnoka, a könyvtárszoba és az előcsarnok be van rendezve és látogatható, ill. a biztonsági őr körbevezet. A 24 hektáros kastélypark növényei, fái közül sok átvészelte a 20. század viszontagságait.
A sok-sok évszázados dicső múlttal és hatalmas vagyonnal bíró család újrakezdését is szimbolizálja a nádasdladányi Nádasdy-kastély. Nem véletlen, hogy rezidenciájuk építészeti mintájául, az 1500-as évek angol és skót kastélyait választották. Ezzel nemcsak a Nádasdy család ősi eredetét demonstrálták, hanem egyedülálló építészeti kuriózumot is létrehoztak Magyarországon. A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya 1873 és az 1880-as évek eleje között épült. Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban.
Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján. A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.
Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet. A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is.
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egész alakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által ?Fekete bég”-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.
A kastélypark – amely ma is őriz növényritkaságokat – kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.
A kastély kiváló helyszínt biztosít időszakos kiállítások, konferenciák, fogadások, esküvők, bankettek, céges rendezvények, filmforgatások, koncertek rendezésére.
A park egész évben korlátozás nélkül, ingyenesen látogatható.
További információk:
