Kairouan

Kairouan

Kairouan Sousse-tól 57 km-re nyugatra fekszik, az iszlám egyik legszentebb városa, mecsetje a legrégibb Észak-Afrikában. A város aranykora akkor kezdődött, amikor 797-ben az Aglabida-dinasztia székhelye lett, uralmuk idején épült a Nagymecset is.
Tunézia szent városa. Az iszlám előírása szerint el kell zarándokolni Mekkába, de ez kiváltható több kairouani úttal. Akárcsak Lourdes, Róma és Jeruzsálem esetében, a vallási szokás jó üzleti érzékkel párosul, a kairouaniak az ország legjobb szőnyegkészítői és ügynökei, ők építettek először szállodát Hammametben.

A muzulmán hódítók i.sz. 668-ban, harmadik hadjáratuk során ezt a helyet választották ki fővárosuknak. Fontos karavánutak mentén feküdt. A kairouan szó jelentése, a tévhittel ellentétben, nem erőd, hanem karaván. A hódítóktól ugyanolyan távolságra volt minden ellenségük, a tenger felől fenyegető bizánciak vagy a hegyek között élő berberek.

A legenda szerint amikor vezérük, Oqba ibn Nafi megérkezett, lába mellől forrás tört fel, melynek vizében megtalálták az évekkel azelőtt Mekkában elveszített aranyserleget. Ez az esemény avatta Kairouant szent hellyé. Fénykorában nemzeti főváros volt, melyet az aglabidák híres, gazdag várossá fejlesztettek, majd 1057-ben Beni Hilal leigázott.

Tunisz vagy Sousse felől érkezve, a Nagymecset minaretjét pillantjuk meg először, majd az út a városfalnál kettéágazik. Jobbra, a város északi részén találjuk Sidi Naji, Sidi Ali el-Obeidi, Sidi Saleh, Sidi El-Harbawi és Sidi Yusef Dahmani síremlékeit. Mellette találhatók a IX. századi aglabida medencék, egy kicsi és egy nagy, melyeket igyekeztek eredeti állapotukba helyreállítani. Rajtuk kívül még kettőt találtak kelet felé, és gyanítják, hogy még sokat nem fedeztek fel.

A körút nyugat felé, Sidi Sahib zawiájához vezet. 1629 kupola és 1690 minaret díszíti az épületegyüttest, ahol belső udvarokat, folyosókat és a medersa tanítványok celláit vehetjük szemügyre. A csodálatos, kerámialapokkal és stukatúrokkal díszített utolsó udvarban áll Sidi Sahib sírja, amit fehér és zöld drapériával takartak le. Mekka áldását viseli magán, és általában fehér ruhás nők őrzik. Sidi Sahib a VII. században élt, nevének jelentése a társ, arra utal, hogy jó kapcsolatban állt Mohamed prófétával. A zawia a Borbély mecset nevet viseli, mert Sidi Sahib birtokolta a próféta szakállának szálát.

Az aglabida medencékkel szemben az út a lőrésekkel tagolt kasba mellett halad el, és a Porte de Tunis térnél ér fel a medinához. A felújított falakon nem látszik, hogy kilencszáz évesek. A Tunisz kapu három bejárata mögött találjuk a Sidi Bou Mistra mecsetet, mely nagyon szépen helyre lett állítva. A főút keresztezi a medinát, itt találjuk az illatszerüzleteket, a nyeregkészítőket és a ruhaféléket árusító suqokat, melyek nagyon színesek.

Az Avenue Habib Bourguibán tovább haladva az első pergola után találjuk a XVII. századi, felújított Bir Baroutát, azol az emeleti szobában egy teve forgatja a kereket, hogy vizet emelhessenek ki abból a kútból, mely a muzulmánok szerint összeköttetésben áll Mekkával. Nem messze tőle található Sidi Abid el-Ghariani zawiája, melyet a XVII. században emeltek.

A Bab es-Shuhada, vagy Jalladin mögött, a Mártírok kapuján túl, melyet 1772-ben építettek újjá, megpillanthatjuk a kereskedelmi központ részét. A városfalaknál áll a háború után épült Negra mecset, a falakon belül a Bab el-Jedid, azaz Új kapu, Monqas ben Rejeb kapuja és a Bab et-Tkia található, mely jelenleg zárva tart.

A negyedi kapun, a Bab el-Khukhán áthaladva, mely 1705-ben épült, fehér házfalak, kék ajtók és fekete lámpatartók tűnnek fel, ez a sétány a Nagymecsethez vezet. Oqba ibn Nafi eredeti, díszes épületét 695-ben újjáépítették, 743-ban kibővítették, 774-ben újból renoválták, majd végül 836-ban Ziyadat-Allah az egészet megemeltette három méterrel. Maga az aglabida szerkezet a város 1300 éves fennállásának tiszteletére került felújításra. Történelme változatos, egyike Afrika legrégibb és legnagyobb becsben álló mecsetjeinek. A midha, azaz a mosakodó terem, a mecset nyugati falával szemben az oszlopsoros belső udvarhoz vezető bejáratot jelzi. A padlón hét kút van kialakítva, melynek káváiba az idők során mély barázdákat vájt a vödröt tartó kötél. Egy másik kútnál apró mélyedések láthatók, melyek a legenda szerint a szomjas állatok lába nyomát őrzik, valójában azonban az esővizet szűrik. Délkeletre látható az imaterem homlokzata. Egész oszloperdő van benne, a római Karthágóból és Sousse-ból, de van bizánci és aglabida is. Van, amelyiken kereszt látható, némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy úgy kell keresztül préselni magunkat közöttük. Az oszlopfők rómaiak, bizánciak és arabok, tunéziai csak 1970 után került ide. Az ajtókon és a mennyezeten még 1100 éves fa részeket is láthatnánk, de az imaterem le van zárva a turisták elől. Az udvart egyedülálló, egyszerű, zömök minaret uralja, mely 836-ban épült, 35 méter magas. Tetejéről csodás a kilátás, ahová 128 lépcső visz fel.

A városban minden évben megrendezésre kerül a Mouled, azaz Mohamed próféta születésnapja alkalmából rendezett fesztivál. Ilyenkor az óvárost zászlókkal és lampionokkal díszítik fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »