Monasztir

Monasztir

A közel 40 ezer lakosú Monastir a Hammamet-i öböl déli részén található. Mai nevét az itt található kora keresztény kolostorról -monasteriumról- kapta. Kedvező fekvésének és éghajlatának köszönhetően az ország egyik legszebb és legkeresettebb üdülő településévé nőtte ki magát. Itt született Tunézia első államelnöke, Habib Bourguiba. A Bourguiba család híres aranykupolás mauzóleumán kívül, megtalálható itt az egykori elnök palotája és a part közelében a 8. században épült felejthetetlen látványt nyújtó ribat.
Monastir aranyhomokos tengerpartján minden igényt kielégítő hotelek várják a pihenni vágyókat. Ezenkívül a város 2 golfpályával, jachtkikötővel, bazárral és számos szórakozóhellyel is büszkélkedhet.

Tunézia egyik legszebb fürdővárosa Monastir, eredeti nevén Ruspina, kb. 190 km-re a fővárostól délre fekszik. A város legismertebb nevezetességei közé tartozik az impozáns 8. századi Ribat kolostor és a 9. századból való Nagy Mecset. Monastir azonban mindenekelőtt mint az első tunéziai elnök, Habib Boughuiba szülővárosa ismert. Figyelemreméltó a hagyományos stílusban épült, aranykupolás mauzóleuma is. A modern város pálmákkal övezett, széles bulvárjaival, tágas tereivel és nagyszerű szállodáival kiváló feltételeket biztosít az üdülni vágyók számára.
Kedvező földrajzi fekvése, éghajlata és látnivalói fontos fürdőhellyé tették. A város a régi civilizáció hagyományai és a modern fejlődés összhangjában él. A teljesen restaurált óvárost kávézók és helyi ételkülönlegességeket kínáló éttermek teszik hangulatossá. A látványosságok közé tartozik a Burghiba-mauzóleum nyolcszögletű minarettel és egymást érő kupolákkal; a katonás asszimmetriájú Ribat, amely számos, antik korról szóló film színhelyéül szolgált; a lendületes építészetű kongresszusi palotában a nemzetközi kongresszusokon kívül színházi előadásokat és egyéb művészeti rendezvényeket is tartanak. Aranyhomokos tengerpartját főként luxushotelek szegélyezik.

Monastir harminc éven át nagy tiszteletnek örvendett (és csodálatosan helyreállították), mivel itt született az exelnök, Bourguiba. Sok turista ezt a várost pillantja meg először, mert az Európából érkező charterjáratok szinte mindegyike a monastir-skanesi Habib Bourguiba Nemzetközi Repülőtérre érkezik. A repülőgép ablakából elénk táruló kép nagy részét a sópárló furcsa, vöröses, tengervízzel teli lepárlómedencéi foglalják el. A sousse-i út mellett a bepárolt, megszárított és feldolgozott fehér sóhegyek is furcsa látványt nyújtanak. Ismerkedjünk meg Monastirral! A falak, a minaretek, a tornyok és a kupolák jóval többet sejtetnek, mint ami a valóság. Történelme dióhéjban: a punok alapították Rous Penna néven, majd mint Ruspina Caesar helyőrsége lett. A 11. században (ideiglenesen) Tunézia vallási központja Kairouan helyett. Védelmi szempontból fontos szerepet töltött be a középkorban.

A muzulmán katonák meg voltak győződve arról, hogy aki három napig helyőrségi szolgálatot tart ebben az első ribat városban, annak biztos helye van a Paradicsomban; de mindennek a jelentősége eltörpül a mellett, hogy itt született Habib Bourguiba 1903ban (vagy 1901-ben) – mindenesetre az biztos, hogy aug. 3-án. A Bourguiba család mauzóleuma a város közepén áll. A kék kerámiával és carrarai márvánnyal díszített csillogó síremléket 1978-ban még ki is bővítették. 1980-ban további két minaretet építettek hozzá, szürke márványból, aranyozott tetővel, aztán négy kupolát is kapott, melyek közül az egyik aranytól ragyog, mögötte a többi aranyozott és zöld. Az út emelkedni kezd a szárazföld felé haladva, és két nyitott, sokszögletű pavilon mellett vezet, az egyik a Mártírok Emlékműve.

Monastir harminc éven át nagy tiszteletnek örvendett (és csodálatosan helyreállították), mivel itt született az exelnök, Bourguiba. Sok turista ezt a várost pillantja meg először, mert az Európából érkező charterjáratok szinte mindegyike a monastir-skanesi Habib Bourguiba Nemzetközi Repülőtérre érkezik. A repülőgép ablakából elénk táruló kép nagy részét a sópárló furcsa, vöröses, tengervízzel teli lepárlómedencéi foglalják el. A sousse-i út mellett a bepárolt, megszárított és feldolgozott fehér sóhegyek is furcsa látványt nyújtanak. Ismerkedjünk meg Monastirral! A falak, a minaretek, a tornyok és a kupolák jóval többet sejtetnek, mint ami a valóság. Történelme dióhéjban: a punok alapították Rous Penna néven, majd mint Ruspina Caesar helyőrsége lett. A 11. században (ideiglenesen) Tunézia vallási központja Kairouan helyett. Védelmi szempontból fontos szerepet töltött be a középkorban. A muzulmán katonák meg voltak győződve arról, hogy aki három napig helyőrségi szolgálatot tart ebben az első ribat városban, annak biztos helye van a Paradicsomban; de mindennek a jelentősége eltörpül a mellett, hogy itt született Habib Bourguiba 1903ban (vagy 1901-ben) – mindenesetre az biztos, hogy aug. 3-án. A Bourguiba család mauzóleuma a város közepén áll. A kék kerámiával és carrarai márvánnyal diszitett csillogó siremléket 1978-ban még ki is bővitették. 1980-ban további két minaretet épitettek hozzá, szürke márványból, aranyozott tetővel, aztán négy kupolát is kapott, melyek közül az egyik aranytól ragyog, mögötte a többi aranyozott és zöld. Az út emelkedni kezd a szárazföld felé haladva, és két nyitott, sokszögletű pavilon mellett vezet, az egyik a Mártírok Emlékműve. A mögötte látható sírok között áll Sidi Ali el-Mezeri (12. századi imám) qubbája. Az imám arról volt nevezetes, hogy meg tudta gyógyítani a beteg csecsemőket, és hogy minden péntek reggel egy nagyszerű aroma segítségével frissítették fel. A háttérben a ribat körvonalai rajzolódnak ki (egyike azoknak a rendház- erődöknek, melyekben a murabitinek – az iszlám elhivatott követői – éltek, imádkoztak és készülődtek a keresztény “hitetlenek” elleni harcra). Az utóbbi időkben a ribat paradox módon leginkább az Ótestamentumból készülő filmek színhelyéül szolgált. Az elsők közé tartozott Zeffirelli Jézus élete c. filmje 1976-ban és Monty Python Brian élete c. filmjének új feldolgozása. Itt forgatták az Anno Dominit Ava Gardnerrel, valamint Roman Polanski Kalózok c. filmjét is. Harthema ibn Ayun épitette 796-ban, majd négyszer alakitották át és újitották fel (a 9., 11., 17. és a 19. században). Bejáratánál, a Férfiak ribatjának északi falairól a temetőre nyilik kilátás, a 87 lépcsős Nadorról (kilátótorony) pedig az egész város panorámája a szemünk elé tárul. A Férfiak és a Nők ribatja között találjuk az egykori mecsetet, ahol most az Iszlám múzeum kapott helyet. Nyitva: 8.00-12.00 és 14.00-18.00 között, hétfőn zárva. A lerombolt Bab Derbbel szemben áll az elegáns ONA-áruház, mely egészen elhalványul a mintaszerű Habib Bourguiba-mecset (1963-66) mellett, melynek csak a belső udvara van nyitva a látogatók előtt. Még a kémlelőnyílást is eltakarták, így a márvány szökőkutakra, a belső udvar burkolatára, a Kairouanban faragott 19 tikfa ajtóra, a 86 ragyogó oszlopra és az imateremben lévő csodálatos csillárokra egy pillantást sem vethetünk. Balra az a terület látható, amelyet a spanyol tervezők, miután a mecsettel elkészültek, “móros” turistanegyednek álmodtak meg (itt kapott helyet a Tunis Air és a “Tourisme Information”). Szemben, a Place de l’Indépendance-on kanyarodjunk jobbra a Bab el-Gharbihoz (nyugati kapu), aztán vissza, a Skanes-hoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »