Omis

Omis

Horvát Idegenforgalmi

Közösség

Akadémia u. 1

1054 Budapest

Tel: +36 1 267 55 88

fax: +36 1 267 55 99

info@htz.hu

www.horvatorszag.hr

A ma 6.000 lakosú város, mely a 9. – 13. század között igazi kalózfészek volt, a horvát tengerpart talán legszebb fekvésű üdülőhelye a Cetina folyó torkolatánál. 700 méter hosszú szurdokkal a folyó itt töri át a 864 méter magas Omiska Dinara hegyet, és ömlik a tengerbe, a magával sodort hordalékkal hozzájárulva a környező aprókavicsos-homokos strandok kialakulásához. Az illírek alapította városban, melyet a rómaiak Oneumnak neveztek, minden év júliusában és augusztusában Nyári Fesztivált tartanak.
Ruskamen: Omis városától 7 km-re, délre, a Makarska felé menő tengerparti út mindkét oldalán terjeszkedő falucska pineafákkal szegélyezett, végtelenbe nyúló, aprókavicsos tengerparttal.

Távolság Budapestről: 760 km.
Útvonal: Budapest – Letenye – Zágráb – Ogulin – Split – Omis – Ruskame

Omis a Split-öböl déli végén helyezkedik el. Hatalmas sziklafalak lábai előtt fekszik a városka, melyet egykoron kalózok laktak. Ma Omis homokos strandjairól híres elsősorban. Két kifejezetten kisgyerekes, homokos strand található itt: egyik a város előtti földnyelven, a másik északra a Duce városrész előtt.

Javasolt útvonal: Omis autóval könnyen elérhető. Magyarország felől az M7-es autópályán a letenyei határátkelő után, ráhajtunk a horvát A4-es autópályára. Zágrábnál véget ér az A4-es autópálya. Zágrábtól az A1-es autópályán haladunk tovább, míg el nem érjük Splitet (csak egyenesen kell haladni). Az autópályáról folyamatosan Splitbe tartunk. Splitben a nagy Mall-nál egyenesen haladunk Omis / Makarska irányában (nem a belváros felé). Ezen a 8-as jelű főúton addig haladunk, míg el nem érjük Omist. (Budapest Omis távolsága 770 km). Omis busszal: Flixbusnak van közvetlen járata Omisba (9500 Ft-tól vannak jegyek). Omis vonattal: nyáron a Máv Adria Expressz járatával Splittig tudunk elmenni, onnan helyi busszal érjük el Omist.

Omis városát illír törzsek alapították. Már Kr.e. 1000-ben említik az írásos emlékek. Kr.e. 400-ben görög telepesek érkeztek a partokra és kolóniát alapítottak. Az első században egy újabb náció jelent meg Omis partjainál, az olaszok és római helyőrséget emeltek a partra. A római időkben Oneum névre hallgatott Omis. A római korból számos dombormű, sírfelirat, lámpa, érme került elő, melyek ma a Városi Múzeumban láthatók.

A XII. században kalózok hajóztak le a Certinán és elfoglalták Omist. Ugyan a helybéliek többször is összefogtak, hogy elkergessék Omis-ból a kalózokat, de ez sosem járt sikerrel, sőt inkább megtorlás várt a felkelőkre. Az omisi kalózok nehogy meggyengültek volna a helyi parasztok felkeléseitől, hanem pont ellenkezőleg, annyira megerősödtek, hogy innen tartották ellenőrzésük alatt a Braci tengeri csatornát. A kalózok ellenőrzése kiterjedt még a Hvar- és a Solta szigetekre is.

1444-ben megjelent a Velencei Köztársaság Omis partjainál és elfoglalták Omist. A velencei uralom mintegy háromszáz éven keresztül, egészen 1797-ig tartott. A velencei uralom alatt katonai létesítményeket építettek, megerősítették a város védelmét és fontos tengeri kikötővé tették Omist. Ebben az időben élte Omis a fénykorát. Még ma is számos velencei stílusú ablakpárkány és díszítő elem fedezhető fel a palotákon. A XIX. században a lakosság gyors szaporodása miatt lebontották a városfalakat és kiterjeszkedett a város a környező partszakaszokra. Az eredeti városfal maradványai felfedezhetők még néhány helyen az óvárosban.

A Velencei Köztársaság bukása után – a szokásos “sorminta” következett – vagyis osztrák, francia, osztrák, olasz, német uralom jött Omis városának életében. A II. világháború után Horvátország többi városával együtt Omis is Jugoszlávia része lett. 1991-ben került végleg Horvátországhoz.

Omis homokos strandjairól ismert. Igen különös módon, egyszerre két homokos tengerpart is található a városka előtt. Az első pontosan a város előtt elnyúló földnyelv bal oldalán, a másik pedig Split irányában a Duce részen található. Az omisi homokos strandok a Cetina folyó hordalékából alakultak ki.

Omis a sziklafalak előtt kezdett el kialakulni. Legkülönösebb lakói, a Cetina folyón lehajózó kalózok voltak.

Majdnem 250 évig volt a kalóz kézen Omis.

A lakosok többször összefogtak, hogy elűzzék Omisból a kalózokat, de egyszer sem sikerült. Annyira erősek voltak, hogy nemcsak Omist, de a Brac csatornát, sőt a Solta és még a Hvar szigetig is eltartott a hatalmuk. Csak a Velencei Köztársaság bírt el velük 1444-ben.

Omis egy igazi tengerparti, hegyi erődítmény volt. Várfal vette körbe az óvárost. A várfal egészen a Mirabela várig felkúszott. Amikor Omisba tartunk és elérjük a Cetina folyó kanyonját, ez a Mirabela vár annyira kiugrik a sziklák elé, hogy folyamatosan a szemünk sarkából a várat követjük majd. Engedjünk is a csábításnak, a ha itt nyaralunk Omisban, mindenképpen másszunk fel a várba. Az óvárosban a legutolsó utcában – Jurja Šubića – az egyik sikátorból lehet felmenni. Egy kis térről egy torony nyílik, a torony aljában pedig egy boltíves átjáró van . Ha ezen áthaladunk a kőúton menjünk tovább, míg fel nem érünk az erődbe.

Elég fárasztó egyébként felmászni a várba, így érdemes délelőttre időzíteni a vármászást. Nemcsak az jelent problémát, hogy egy köves úton fel kell mászni a várba. Ha megérkezünk a bejárathoz, fel kell másznunk a középső várba, onnan pedig a felső várba. A felső vár is három szintes. A felső vár tetejére létrán érkezünk meg. Érdemes egyébként felmászni, mert

a felső vár tetejéről, nagyon szép kilátásunk lesz Omis óvárosára.

További infrmációk és szállás: www.horvatorszaginfo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »