Pula az Isztriai félsziget legnagyobb városa. Az ókorban a Római Birodalom gyarmatvidéke volt. Szinte az egész történelmi óváros, s annak legtöbb látnivalója ebben az időszakban épült fel. Annyi látnivaló van Pulán illetve a környéken, ha egy hétig itt nyaralsz, minden napra jut valami érdekes program.
Pula környéki barlangokban Kr.e. 6000-ből találták az első életjeleket. Pula első lakói az illír származású Histri nevű törzs volt. A Római Birodalom Kr.e. 177-ben elfoglalta az egész Isztriai-félszigetet, így Pulában is elkezdődött a romanizáció. A tizedik római régióban már említik Pulát, mint gyarmatvidéket. Julius Cézár uralkodása alatt érte el Pula fénykorát. Egymás után épültek a szebbnél, szebb paloták díszes épületek és jelentős római kikötő lett Pula. Lakossága 30ezer főre duzzadt. Kr.e. 42-ben Cézár meggyilkolása és a Triumvirátus felszakadása után Pula (a merénylő) Cassius oldalára került, majd Octavianus győzelme után, Octavianus fennhatósága alá került Pula. Innentől hanyatlás indult el Pula életében.
A Római Birodalom bukása után, keleti gótok foglalták el Pulát. A gótokat a Bizánci Birodalom kergette el, a bizánciakat pedig a VII. században a szlávok. A szlávok uralkodása sem volt hosszú idejű, hiszen őket, meg a franciák zavarták el 788-ban. 1148-ban a velenceiek rohanták le Pulát, és a Velencei Köztársasághoz csatolták. Pula egészen 1797-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott azonban ez a pár évszázad sem múlt el sebek nélkül: rendszeresen megtizedelte a lakosságot a pestis, a malária, és a tífusz. Volt amikor 3000 főre apadt Pula lakossága.
A Velencei Köztársaság bukás után az Osztrák-Magyar Monarchiához került Pula. A Monarchia legfontosabb haditengerészeti bázisává építettek át Pulát. Ekkor veszítette el antik római kinézetét és épült át iparvárossá.
Az I. világháború után Olaszországhoz, majd a II. világháborúban Németországhoz került. A II. világháború után a Jugoszláv szocialista állam része lett. 1992-ben Jugoszlávia összeomlásával került vissza Pula Horvátországhoz.
Pula megközelítése
Javasolt útvonal: Pula autóval igen könnyen elérhető. Magyarország felől az M7-es autópályán a letenyei határátkelő után, ráhajtunk a horvát A4-es autópályára. Zágrábnál véget ér az A4-es autópálya, itt átváltunk az A1-es autópályára. Karlovac után elágazik az autópálya. Az Isztria / Rijeka felé tartó, A6-os autópályán folytatjuk utunkat. Rijekánál véget ér az A6-os autópálya. Megkerüljük Rijekát, majd ráhajtunk az A8-as jelű autópályára, melyen egyenes úttartással Puláig vezetünk. Pula busszal: a Flixbusnak közvetlen járata van Puláig (9e Ft-tól tudunk jegyeket venni).
Pula (egykori olasz nevén: Póla) az egyik legnépszerűbb úticél az Isztriai félszigeten. Nagyon szeretjük mi magyarok is, mert viszonylag könnyen, gyorsan megközelíthető Magyarország irányából, s a város illetve annak környéke annyi látnivalót kínál, hogy egy, egy hetes nyaralás is kevés ahhoz, hogy mindent megnézzünk. Érkezzünk akár gyerekkel, barátainkkal, szüleinkkel vagy csak a párunkkal: bőven lesz programlehetőség.
Pulát Kr.e. 177-ben elfoglalta a Római Birodalom, s római gyarmatvidékké vált. Julius Cézár uralkodása alatt érte el Pula fénykorát. Egymás után épültek a szebbnél, szebb paloták, díszes épületek s jelentős római kikötő lett Pula. Lakossága 30 ezer főre duzzadt. Pula különlegessége, hogy az óvárosban nagyon sok helyen, szinte eredeti állapotukban megmaradtak ezek a római műemlékek.
Ha Pulába tartunk, mindig az óváros / a centrum / az amfiteátrum felé tartsunk.
Itt vagy közvetlenül az amfiteátrum előtt, vagy picivel előrébb a tengerpart irányába, található egy hatalmas parkoló.
Pula legnagyobb parkolója, pontosan az amfiteátrum előtt található (1). Mivel központi helyen található, így gyorsan megtelik. Ha itt nincs hely, az amfiteátrum előtti utcában érdemes körbenézni. Napközben itt (3.) biztosan találsz szabad pakolót. Ha este gladiátor viadalra visszajössz, amit nagyon javaslok, gyorsan megtelik minden parkoló. Hajts le a rakpartra és a 2. számú parkolóban nézz szét. Ha leraktunk a kocsikat, induljunk neki Pula óvárosának!
Az amfiteátrum
A pulai amfiteátrum egy jó állapotban megmaradt, ókori színház (5. pont a térképen). Augustus császár uralkodása alatt, időszámításunk előtt 27-től, időszámításunk szerinti 14-ig épült (pontosan akkor, amikor a római ikertestvére). A Római Birodalom központi költségvetése finanszírozta az építkezést. A pulai amfiteátrum eliptikus alaprajzú. A hosszabbik szélessége 130, míg a rövidebb 100 méter. Legmagasabb falmagassága 33 méter. Méretét tekintve
a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott. Az amfiteátrum felfedezése minden Pula nyaralás kötelező programja. Nézzük meg mi is kívülről-belülről. Nagyon szép képeket lehet csinálni a boltívekről. A legszebb pulai képek talán azok, amikor a boltívek mögött, feltűnik a türkizkék tenger.
Eredetileg négy szintes és 23.000 néző befogadására volt alkalmas.
Titó park
Ha felfedeztük és körbefényképeztük az amfiteátrumot, haladjunk tovább a parkoló mellett, egyenesen a parkba. Ez a Titó park. Itt egy hatalmas makettet találunk Pula óvárosáról. Jól látható rajta az előbb megtekintett amfiteátrum illetve az óváros elrendezése és a domb tetején található Erőd is.
Ha feltöltöttük a kulacsunkat, balra felfelé haladjunk tovább az első utcán. Itt elérjünk az egykori várfalat és annak egyik bejáratát, az Ikerkaput (2. pont). Az ókorban és a középkorban ez a várfal vette körbe Póla óvárosát. Tíz bejárata volt. Ez az Ikerkapu volt az egyik főbejárata.
Segius diadalív
Ha továbbhaladunk ezen az utcán – a várfal mentén – a következő kapuhoz érünk, a Herkules kapuhoz (8. pont). Nagyon szép állapotban maradt meg a kapu boltíve. Érdemes pár fotót készíteni róla, majd továbbhaladni. Ahogy a várfal mellett haladunk, rövid sétával elérjük az egykori római óváros keleti végét, a Segius diadalívet
Ez a kapu – más néven Aranykapu – volt a keleti főbejárat. Ma a nyár folyamán többször ókori napokat tartanak Pulán. Itt a Segius diadalívnél igazi római piacot szoktak kialakítani, így érdemes memorizálni, hol állunk most pontosan.
Az erőd
Innen a diadalívtől, a jobbra felfelé induló utcán továbbhaladva érjük el az Erődöt (7. pont). Az Erőd Pula legmagasabb dombtetőjére épült. Már a Római Birodalom idején is egy őrtorony állt itt. A Velencei Köztársaság uralkodása (majd az Osztrák-Magyar Monarchia) alatt, Pula volt az Észak-Adria egyik legnagyobb kikötője. A XV. században a Török Birodalom megerősödött és elindult Európa felé. Viszonylag lassan haladtak, lassan érték el az északi partokat. Hogy Pula védelmi rendszerét megerősítsék, 1630-ban megbízást adtak Antoine de Ville francia katonai építésznek, hogy olyan erődöt építsen, ami megvédi a kikötőt és a várost. Így alakult ki ez a csillag(vár) alakú, négy bástyás, tömör erődítmény.
Tudjuk, hogy első látásra nem tűnik egy jó fotótémának az Erőd, de érdemes felküszködnünk magunkat, mert innen az Erőd tetejéről lehet a legjobb selfie képeket készíteni az amfiteátrumról.
Fórum
Ha az Erődből kifelé jövünk, az egyenesen előttünk álló lépcsősoron menjünk le, majd haladjunk tovább, míg meg nem érkezünk a római Forumra
Ez a tér volt a római időkben a központi gyülekezőhely. Itt találkoztak a római polgárok, beszélték meg a napi politikai eseményeket és itt történtek a hivatalos rendelkezések is.
A Fórum legfontosabb látnivalói az Augustus templom, a Városháza és a bikás mozaik.
Eredetileg a Forum, egy U alakú hosszanti dísztér volt. A tengerrel párhuzamosan helyezkedett el. Oszlopos árkádsor vette körbe s a szentélyek felé volt nyitott. A Capitolium középen helyezkedett el, a két oldalán pedig egy-egy szentély. Az eredeti romai Forumból mára csak az Augustus templom maradt meg. A mellette álló loggia kicsit később, csak a XIII. században épült fel.
Ha nagyon elfáradunk volna Pula látnivalóinak felfedezése közben, itt érdemes az egyik tavernában meghűsölni, inni egy hideg üdítőt, vagy megenni egy csevapot. A Forumtól induló sétálóutcán haladva érkezünk vissza a Titó parkhoz, illetve a parkolóhoz, ahol az autónk áll.
További információk és szállások: www.horvatorszaginfo.hu
