Rodosz

További információk: www.gorogorszag.lap.hu

Rodosz szigete a legnagyobb tagja a Dodekanészoszi szigetcsoportnak. Területe 1398 km2. 73 km hosszú és 25 km széles. Ez a terület kb. 125 ezer lakost tömörít magába, akik közül megközelítően 57 ezer ember Rodosz városában él.

Rodosz népszerűségét az is jelzi, hogy gazdaságának a 85 %-át az idegenforgalom adja. Ezt kellemes klímájának, változatos növényzetének és tájainak, különleges műemlékeinek és remek strandjainak köszönheti.
A mítosz alapján Zeusz ajándékozta a szigetet Héliosznak, a napistennek, nevét pedig Rhodé nimfáról kapta, akibe ezen a helyen szeretett bele Héliosz.

Rodosz a közlekedés szempontjából is kitűnő szigetnek számít. Európai viszonylatban is jó tömegközlekedéssel rendelkezik, folyamatosan indulnak hajók és kompok a közeli szigetekre és a görög szárazföldre, repülőtere pedig az égei-tengeri vidék legforgalmasabbjának számít az idegenforgalmi szezonban.
A sziget északi részén helyezkedik el Rodosz város. Óvárosa a mai napig lakott, és több méter széles falak veszik körül. A legtöbb látnivalót a Collachium nevezetű negyedben találjuk, hajdan ez szolgált a johannita lovagok lakhelyéül. A lovagnegyed alatti városrészben, a Hórában pedig rengeteg taverna és üzlet csalogatja a turisták tömkelegét. Ha egy kis nyugodt sétára vágyunk, akkor mindenképpen az úgynevezett zsidó negyedbe kell ellátogatnunk, ugyanis ez a negyed az óváros legnyugalmasabb része.

Rodosz nevezetességei:

• A Szimisz-téren található Aphrodité-szentély maradványai, amely i.e. a 3. században épült.
• A Régészeti Múzeum, ahol többek közt megtekinthetjük a rodoszi Aphrodité-szobrot, valamint az Aphrodité Thalasszia-szobrot.
• A Francia kápolna
• A Nagymesterek palotája
• A Szulejmán-dzsámi és a Török Könyvtár, ahol még belépődíjat sem kell fizetnünk
• A Kahal Shalom Zsinagóga épülete, amely emléket állít azoknak a zsidóknak, akiket a 2. világháború ideje alatt hurcoltak el innen.

Ha a városban járunk, mindenképpen érdemes megnézni Rodosz fellegvárának maradványait, a stadiont és a színházat, amit i.e. a 2. században építettek. A naplemente időszaka a legjobb erre a programra, mert akkor a legszebb a kilátás innen a tengerre és a városra

Az újváros látnivalói közé tartozik még a Tengeri Akvárium és a Mandraki kikötő is. A kikötőből indulnak a kirándulóhajók a környező kis szigetekre. Egy legenda szerint a rodoszi kolosszus ennek a kikötőnek a mólóin állt terpeszben, és két lába között szelték a hajók a vizet.

A modern városrészbe szórakozóhelyek tömkelege várja a vendégeket, és minden nyáron megtekinthetjük a fény- és hangjátékokat, amelyeket a Nagymesterek palotájánál rendeznek meg.
A sziget keleti részén strandok sorakoznak, például Kalithea Thermi strandja, ami már az ókorban is nagyon kedvelt volt gyógyforrásai miatt. Ha valaki búvárkodni szeretne, azt itt teheti meg, ugyanis ez az egyedüli hely, ahol engedélyezik a merülést.
Ha egy kis természetre vágyunk, az Epta Pigesz, azaz a Hét-forrás vidéke a legjobb úti cél.
A közelben egy dombtetőn láthatjuk a Szent Szűz-kolostort, amelynek az az érdekessége, hogy minden évben szeptember 18-án ellátogatnak ide azok az asszonyok, akik gyermekáldásra vágynak, hogy a Szűzanya segítségét kérjék.
A Dodekániszosz egyik legismertebb látnivalója a Lindosz, ami a fővárostól 50 km-re található. A Lindosz egy sziklaszirt, amit egykor erődként is használtak. Mindössze 2 km-re van Lindosztól Pefki, ami egy igen kedvelt nyaralóhely, ezért strandja leggyakrabban eléggé zsúfolt

Ha Rodoszon járunk, nem hagyhatjuk ki a programból Kamirosz városának maradványait. A várost elhagyták még az i.e. 2. században egy nagy földrengés miatt. A maradványok közt egy teljes lakónegyedet is láthatunk, az itt talált leleteket pedig megnézhetjük a Régészeti Múzeumban. Rodoszt az ókori görög civilizáció máig élő múzeumának is szokták nevezni.
Rodoszon Faliraki az a hely, ahol a turista igazán kipihenheti, kiszórakozhatja magát, hiszen a város már a 60-as évektől kezdve az egyik legkedveltebb turistaközpont, ahol rengeteg bár, étterem, diszkó és különféle üzletek várják a vendégeket és vásárlókat.
A szigeten évente 260 napot süt a nap. Nem csoda hát, hogy Rodoszt a Nap szigetének is szokták becézni. A rodosziak úgy köszönték meg a szinte véget nem érő napsütést, hogy egy 32 m magas kolosszust építettek.

A rodoszi napsütéssel kapcsolatban egy mítosz is kialakult. A görögök úgy tartották, hogy Zeusz Héliosznak, a Nap istenének ajándékozta a szigetet, aki minden reggel a szent kakas kukorékolására ébredt, majd a keleti palotájából egy négylovas szekéren indult útra, mellyel végigszelte az eget, a nap végén leszállt nyugaton, végül pedig aranycsónakon hajózott haza.
Érdemes akár két vagy három hetet is eltölteni ezen a csodás szigeten, ugyanis rengeteg egynapos program vár a turistákra, amelyek maradandó élményeket szolgáltatnak.

További információk:  www.gorogorszag.info

Rodosz az utóbbi évek egyik legkedveltebb üdülőhelyévé vált a magyarok körében, emellett a világ egyik legnépszerűbb nyaralási célpontja is. A turisták választása egyáltalán nem meglepő, hiszen Rodosz minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit egy pihenni és szórakozni vágyó ember elvár egy égei-tengeri görög szigettől. A több, mint tízezer szálloda és apartman, a számtalan étterem, kávézó, klub és diszkó mind-mind a turisták rendelkezésére áll. Nemcsak a ragyogó klíma és a gyönyörű, kivételesen tiszta tengerpartok vonzzák a nyaralók sokaságát, hanem a különösen remek sportolási lehetőségek is. A sziget nyugati oldala egyenesen szörfparadicsomnak számít. A fiatalok számára Rodosz sokszínű, pezsgő éjszakai élete lehet különösen vonzó – Rodoszt kifejezetten „buliszigetnek” tartják. A családdal érkezők számára pedig a számos csendes hely egyike lesz megfelelő. A görög szigetektől elvárt ősi templomok, pazar mecsetek, zöldellő olajfa ligetek, fehérre meszelt házak, és rózsaszín virágok látványa mellett a vízi vidámpark, a rengeteg múzeum és kiállítás és a búvárkodással egybekötött hajókirándulások nyújthatnak kikapcsolódást. 2400 év történelme miatt a sziget sokkal többet nyújt, mint „csak” festői, napsütéses tengerpartokat: amellett lenyűgöző történelmi emlékeket és romantikus városokat is.

A három földrész találkozásánál fekvő Rodosz, a Dodekániszosz-szigetcsoport legnagyobb szigete. Lakossága 115 ezer. Az Égei-tenger délkeleti sarkán fekszik, s mindössze csak egy 13 kilométeres szoros választja el Kis-Ázsiától. A kétszázhúsz kilométer hosszú tengerpartján a lindoszit kivéve nincsenek természetes, védett kikötők. A szigetet alacsony hegyek és dombok borítják, a szélessége 37 kilométer, de hossza egyes szakaszokon eléri a 77 kilométert is. Kifejezetten zöld sziget, több részét sűrű erdők borítják. Észak-Afrikával egy szélességi körön fekszik, a tipikusan mediterrán éghajlatából adódóan májustól októberig tart a forró nyár. A néha 40 fok fölé kúszó hőmérsékletet azonban a folyamatosan fújó enyhe szél miatt az ember szinte soha sem érzi elviselhetetlennek. Rodosz külön érdekessége, hogy a Földközi-tengeren fekvő szigetek közül itt a legtöbb a napsütéses órák száma. S valóban, nyáron az égen szinte soha nem látunk felhőket, az eső, ennek megfelelően, a nyári hónapokban gyakorlatilag ismeretlen vendég. A tengervíz júniusban már 21 fokos, legmelegebb augusztusban, amikor 25 fokos, de még októberben is 23 fokos.

Rodosz város

Rodosz város a sziget fővárosa, itt találhatóak a sziget legfőbb kulturális nevezetességei. Sokszínű és kalandos történelme Rodosz minden épületén, utcáján és terén visszaköszön. Kevesen tudják, de Rodosz óvárosa Európa legnagyobb középkori műemlék együttese. Pont ezért, ha valaki mindent tüzetesen meg szeretne nézni, több napot szánjon a város megismerésére. Egy nap alatt csak a felületes turisták végezhetnek vele. Rodoszt a június közepétől augusztus végéig tartó főszezonban szinte teljesen ellepik a főleg Nyugat-Európából érkező turisták. Az óváros utcáin szinte mozdulni sem lehet a nézelődő és vásárolgató tömegtől. Így a nyugodt, csöndes városnézést kedvelők mindenképpen a kora őszi időszakot válasszák, amikor már a levegő hőmérséklete sem emelkedik 30 fok fölé, és a kevés kiránduló mellett mindent könnyedén meg lehet nézni.

Maga Rodosz két nagyobb városrészből áll: a vastag várfallal körülvett, 1988 óta a Világörökség részének számító Óvárosból és a modern Újvárosból. A turistáknak elsősorban az előbbit érdemes felkeresnie. Az óváros tele van elegáns, karcsú minaretekkel, árkádokkal, boltívekkel, rózsaszín virágokkal és pálmafákkal teleültetett kertekkel, bájos terekkel és szűk, romantikus utcákkal, melyeken hangulatos macskakő fut végig, melyet szürke tengeri kavicsokból raktak ki. Az utcácskák megannyi éttermet (tavernát), kávézót, üzletet de mindenek előtt ezernyi bazárost rejtenek, ahol főleg görög kézműves termékeket és rodoszi szuveníreket vásárolhatunk. Az óvárosban nagyon könnyű eltévedni, ezért térkép nélkül senki ne induljon útnak.

A helyenként 15 méter széles, magát az ősi városrészt körülölelő várfalat a johanniták építették a 14-15. században, hogy megvédjék városukat a tenger és a szárazföld felől egyaránt érkező betörésekkel szemben. A városfal folytonosságát 7 torony és 4 kapu szakítja meg, melyek tökéletes összhangban állnak a Rodosz legfőbb nevezetességének számító Nagymesterek Palotájának széles bástyáival. A 75 x 80 méter alapterületű palota az egykori ókori Héliosz szentély helyén fekszik. Az eredeti épületet a johanniták építették a nagymesterük számára, aki saját rezidenciájaként használta. Sajnos azonban az eredeti palota egy 1856-ban történt baleset során szinte teljes mértékben megsemmisült. Egy a palota mellett álló lőporraktárba csapódó villám pusztította el, nem hagyva maga után mást, mint a híres hegyes ívű kaput. De szerencsére 1940-ben az olaszok újjáépítették, méghozzá egy 15. századi kódex alapján. Az új építmény nagyobb és díszesebb is lett, mint elődje, a szobákat pedig saját fasiszta ízlésüknek megfelelően rendezték be. Ennek ellenére azonban a palotát semmi esetre sem szabad kihagyni, hiszen ma múzeumként működik, ahol a johanniták idejéből származó eredeti tárgyakat és bútorokat tekinthetjük meg. Érdemes külön figyelmet szentelni a padlót díszítő színes római és kora keresztény mozaikokra valamint az épület kertjébe ültetett gyönyörű trópusi nővényekre, és az itt elhelyezett szarkofágokra is, ahol a johannita nagymesterek pihennek.

Rodosz, nagymesterek palotája

A Nagymesterek Palotáját elhagyva érdemes a Lovagok utcáján elindulni, hiszen ez az út az óváros egyik legérdekesebb részének számít a különös, történelmi hangulatának köszönhetően. Az utca érdekessége, hogy a johanniták nyolc nemzetiségéből ötnek itt állt a hajdani rezidenciája, így az Olaszok, a Franciák, a Spanyolok, a Provance-iak, valamint a Németek fogadója. A Lovagok utcáján, a Nagymesterek Palotája mellett található Szent János-lodzsa, amely a nagymesterek temetkezési helyeként szolgált. Ezt is, mint a város összes katolikus templomát a törökök mecsetté alakították, azonban az 1856-os robbanás ezen az épületen is maradandó károkat okozott. A törökök ezután már nem, mint mecsetet, hanem mint börtönt használták tovább. A Lovagok utcájában található még a Régészeti Múzeum is, amelyet a johanniták hajdani kórházának épületében alakítottak ki. A Rodoszon és a környező szigeteken feltárt legértékesebb régészeti leleteket mind itt nézhetik meg az érdeklődők. A látogatók nemcsak a figyelemreméltó szoborgyűjteményt csodálhatják meg, hanem magát az árkádokkal díszített gótikus építményt is, ahol különösen az impozáns kórtetemre szokták felhívni a figyelmet.

Sok turista kedveli a kilátókat, ebben Rodosz városa sem szenved hiányt. Ha valaki a magasból is meg szeretné nézni a várost, az Óratoronyba kell jegyet váltania. De 5 euróért nemcsak a kilátást élvezheti, hanem a toronyhoz tartozó bárban egy finom koktélt is elszürcsölgethet. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a kereskedelmi kikötőre, ahol a szállodaméretű luxus óceánjárókból egyet-kettőt mindig megpillanthatunk. 1522 után a szigetre számos török lakos települt, és az itt tartózkodásuk 400 éve alatt szép lassan saját ízlésük szerint alakították át a város képét. Az általuk épített mecsetek, minaretek, fürdők, iskolák, lakóházak közül sok ma is igen jó állapotban megmaradt. Az ide látogató turistáknak mindenképpen érdemes megnéznie Ibrahim Pasa mecsetét, amelyet még 1531-ben építettek. A tövében álló fa csupasz ágaira a hagyomány szerint rengeteg hitetlent akasztottak fel. De semmiképpen ne hagyják ki Mourad Reis-dzámiját sem, amit az épület szépsége, és a kertjében található régi temető miatt fontos felkeresni. A sziget legjelentősebb muzulmán kegyhelyének azonban a Szulejmán-dzsámi számít, amelyet még ma is használ a sziget muzulmán kisebbsége.

Az óváros legforgalmasabb részéről kevesen tudják, hogy a zsidó városrészhez tartozik. A Zsidó Mártírok terének közepén egy kedves csikóhalakat formázó szökőkút áll. A tér a német megszállás alatt itt élt 7000 zsidó deportálásának emlékét őrzi, akik közül csak néhány család térhetett vissza Rodoszra. A téren áll a 15. századi, gótikus és reneszánsz stílusban épült érseki palota is. A tértől nem messze pedig a kicsiny zsidó közösség zsinagógája, melyet belülről is érdemes megtekinteni.

A főszezonban tényleg zsúfolásig megtelnek a legfontosabb útvonalak. Azok, akik egy kis csendre vágynak, érdemes elindulniuk a szűk kis sikátorokon át a kevésbé látogatottabb helyek felé, oda, ahol már nincsenek divatos üzletek, bazárok, elegáns tavernák, és kávézók. Az óváros ugyanis hatalmas, tele olyan helyekkel, ahol csak néhány kóbor turista cselleng az utcákon. És itt szinte érintetlenül láthatjuk a több száz éves épületeket, és a különös hangulatú, történelmi falak között élő görögök mindennapi életébe is bepillantást nyerhetünk.

Az Újváros részben mindenek előtt a Mandraki-kikötőt érdemes megnézni, ahol a százával horgonyzó luxus jachtok gyönyörű látványt nyújtanak a szikrázó napsütésben. A kikötőtől pedig szinte az össze látványosság könnyen és egyszerűen elérhető. Mellé építették ugyanis az új mór stílusú piacot, ami mögött a város bevásárló negyedét találjuk. Az itteni bevásárlás azonban csak a hölgyeknek jelenthet majd kikapcsolódást, hiszen az itt található üzletekre a világ bármelyik nagyvárosában rábukkanhatunk. A kikötőtől nem messze áll a Nemzeti Színház, a Városháza és a Szent Miklós-erőd is. Azonban a kikötőben mindenek előtt a kikötő bejáratánál álló két oszlopot díszítő bronz dánszarvast kell megtekinteni, hiszen a korabeli feljegyzések szerint valamikor ezen a helyen állhatott a Rodoszi Kolosszus. Rodosz újvárosa nyüzsgő, élettel teli, pezsgő hely.

Rodosz ókori emlékekben is bővelkedik. A régészek becslése szerint az ókori város alaprajza nagyobb lehetett még az óvárosnál is. Szerencsére megmaradtak az Athéné-, Apolló és Zeusz templomának, Artemisz szentélyének és a stadionnak a romjai is. Az ókori színházat viszont teljes mértékben felújították nem feledkezve el az ókori görög színházak legfontosabb kellékéről, az akusztikáról sem.

A város strandja, az Elli kavicsos, papucs szükséges ide. A városközponthoz közel elhelyezkedő, gyorsan mélyülő strand. Megfelelő lehetőség, ha a fővárosban úszni és napozni szeretnénk, de a szigeten ennél sokkal szebb strandok is vannak. De egyébként egy tiszta, jól felszerelt strandról van szó.

Lindosz

Rodosz város után a sziget második legjelentősebb nyaralóhelye, a sziget és Görögország egyik legszebb falva. Népszerű, zsúfolt, „trendi” hely. Ha nem is itt nyaralunk, érdemes egy kirándulás keretében felkeresni, a legjobb Rodoszból hajóval érkezni, de busszal is ide lehet jutni. A gépjárműforgalom elől elzárt falu szűk, kockaköves utcáin hangulatos sétákat tehetünk, és a számos remek étterem egyikében finomakat ehetünk. Fehérre meszelt házai, és a történelmi, 16-18. századi díszes, a tengerészek egykori gazdagságáról árulkodó kapitányházak is gyönyörűek.

Lindosz a falu mögött található, 125m magas szikla tetejére épült, csak a 20. század elején feltárt Akropolisza rengeteg érdekességet tartogat. Az akropolisz legmagasabb pontjától, az Athéné-szentélytől csodálatos kilátás tárul elénk. A szentély az ókori világ egyik legszentebb helye volt, ellátogatott ide Szép Helené, Héraklész és Nagy Sándor is. Feljutni az Akropoliszhoz nem mindenki számára könnyű gyalogtúra. A gyaloglás alternatívája a szamárbérlés (8 EUR körül). A belépőjegy 12 EUR, nyitva minden nap 8:00-19:40.

A város Mária-templomát a rengeteg, a templomot tetőtől talpig borító freskó miatt érdemes felkeresni. Lindoszon található néhány a sziget kevés homokos strandjából is.

Ha igazán természetes, és különleges szépségű strandra vágyunk, a sziklákkal övezett, 2 stranddal rendelkező, kis Szt. Pál-öböl felé vegyük az irányt. Lindoszból gyalog elérhető. Romantikus, szép strand, Rodosz talán legszebbje. Az öböl szép látványa már az Akropoliszból felfedezhető. A Szt. Pál-öböl valamivel kevésbé is zsúfolt mint a többi lindoszi strand, de ide is érdemes korán érkeznie annak, aki szeretne még szabad napágyat. Az öbölnél egy taverna is van, napágy és napernyő bérelhető, egyébként árnyék nincs. Az öböl egyik része kavicsos, sziklás, a másik oldala lassan mélyülő, homokos, gyerekekkel is megfelelő. Az öböl romantikájához egy kis fehér kápolna is hozzátesz. Jó strand a környéken, már Lindoszon kívül az Agathi, és a Pefkosz is (lásd a leírásukat külön, lejjebb).

Faliraki

Rodosz városát elhagyva a sziget keleti partján modern szállodákkal szegélyezett tengerparti úton érhetünk el Falirakiba. A fiatal település a sziget egyik legjelentősebb, legzsúfoltabb és legmozgalmasabb tengerparti üdülőfaluja. Falirakit elsősorban a fiatalok keressék fel, hiszen a belvárosban található leghosszabb utcán nem találhatunk mást csak szórakozóhelyeket: számtalan étterem, bár, klub, diszkó várja az egész éjjel táncolni vágyókat. Ebben a városban minden nap hétvége van, s a hajnalig tartó éjszakai élet főleg a hazájukban sokkal szigorúbban élő angol turisták számára okoz örömet. Faliraki utcáin járva nem is igen hall mást az ember, mint angol szót.

Ezért ha egy hangulatos görög faluban szeretnénk nyaralni, Falirakit messziről kerüljük el, mert a nemzetközi klubok a legtávolabbról sem idézik az összehasonlíthatatlan görög hangulatot. Tengerpartja viszont kiváló, s különösen sok vízi-sportolási lehetőséget kínál. Hosszú, homokos tengerpartja mellett a déli részen csendesebb, sziklás, de lassan mélyülő part van. Valamint szintén Faliraki déli részén található a sziget egyetlen nudista strandja, a Mandomata. Falirakiban van egy elég jó kis Aquaworld akvárium is.

A Faliraki mellett található, onnan gyalog, hajóval, autóval vagy taxival is elérhető, szépséges és felkapott, Rodosz egyik legszebb strandjának tartott Anthony Quinn-öbölbe mindenképpen érdemes ellátogatni Falirakiban nyaralva, sőt, akár akkor is, ha valahol máshol nyaralunk a szigeten. Zsúfolt, szép, sziklás öböl, ahol napernyő és napágy bérelhető, és étkezési lehetőség is van, és zuhanyzó, és wc sem hiányzik. A víz itt lassan mélyül, nyugodt, nem hullámzó, és olyan tiszta, hogy még a halak is látszanak, de a sziklás meder miatt óvatosan, vagy papucsban lehet bemenni. Az öböl merülésre, búvárkodásra is nagyon ideális.

Kalithea fürdő

Rodosz egyik legszebb építészeti látványossága a Kalithea fürdő. Ugyan ma már nem működik termálfürdőként, de a Falirakitól északra, Rodosz várostól délre elhelyezkedő, 1929-1967 között működő, a maga idejében rendkívül népszerű, 2007-re csodálatosan restaurált fürdőhöz érdemes ellátogatni. Már az antikvitás korában ismerték az itteni vízforrás gyógyító hatásait. Belépőjegy 3 EUR, nyitvatartás minden nap 8:00-20:00

Ma már nem magában a spában, hanem a fürdő környezetében, egy gyönyörű, hangulatos öbölben, pálmafák között, a tengerben mártózhatunk meg. A csendes, békés, homokos-kavicsos strandon jól lehet pihenni, de vízi sportolási lehetőségek itt nincsenek. Búvárkodásra viszont kitűnő helyszín. Egy hangulatos étteremben, közvetlenül a vízparton ebédelhetünk meg. A komplexumba van belépő, de csak 3 EUR. A belépőért a szép környezet, a műemlék, a csodás épületek, és szökőkutak megtekintésének lehetősége mellett a strandon napernyő, és napágy is jár (ha még van szabad, ill. ha valamit rendelünk a bárban – érdemes korán menni, és egyből „szerezni” napágyat).

Kolymbia

A pezsgő Faliraki után tovább déli irányban továbbhaladva a csendes, nyugodt, családi üdülésre ideális, és viszonylag olcsóbb szállásárakat kínáló Kolymbia következik. Itt nincsenek klubok, ahhoz Falirakiba kell elmenni esténként.

Kolymbia

A pezsgő Faliraki után tovább déli irányban továbbhaladva a csendes, nyugodt, családi üdülésre ideális, és viszonylag olcsóbb szállásárakat kínáló Kolymbia következik. Itt nincsenek klubok, ahhoz Falirakiba kell elmenni esténként.

Kamirosz

Kamirosz nem egy nyaralóhely – azaz ma már nem. A Kr. e. 6. században virágkorát élő várost Kr. e. 226-ban lerombolta egy földrengés. A helyiek újjáépítették, de miután 300 évvel később egy újabb földrengés pusztított, a várost örökre elhagyták. Csak az 1930-as években ásták ki, miután a 19. század közepén újra felfedezték. A „rodoszi pompej” hatalmas területén elképzelhetjük milyen volt e hellén város élete 2-3 évezreddel ezelőtt, egy ókori civilizációt fedezhetünk fel, figyeljük meg a régi vízvezetéket, a tereket, a szökőkutakat, a fürdőket. A lenyűgöző régészeti leletek mellett a csodás környezetet, és a tengerre irányuló kilátást is élvezhetjük. Ha el akarjuk kerülni a tömeget, röviddel nyitás után vagy zárás előtt érdemes érkezni.

Belépőjegy 6 EUR, nyitvatartás minden nap 8:00-19:40

Monolíthosz vár

Rodosz nyugati csücskében, Monolíthosz falutól 2 km-re, egy 100 m magas szikla tetejére épült, 15. századi, velencei várromtól csodálatos kilátás nyílik a tengerre. Az út mindössze 5-10 perc felfele, de nagyon csúszós sziklák vannak, és sehol egy korlát, vagy bármilyen védelem, gyerekekkel inkább ne menjünk fel. Aki el akar jönni ide, szüksége lesz gépkocsi bérlésére, és már az idevezető út is nagy élményt fog nyújtani. A közelben ingyen lehet parkolni, és a várba való „belépés” is ingyenes.

Pillangók völgye

A Rodosz északi részén, szép természeti környezetben lévő, sziklákkal és vízesésekkel övezett völgyben néha több, néha kevesebb pillangót csodálhatunk meg, a legtöbbet júliusban és augusztusban. A völgyben 1 óra alatt kb. 1,5 km-t lehet sétálni. A völgy Rodosz egyik leghíresebb természeti látnivalója.

Belépőjegy a nyári időszakban, június 10.-szeptember 10. között 5 EUR, azon kívül 3 EUR. Gyerekeknek ingyenes. Nyitvatartás: a nyári időszakban minden nap 8:30-18:00, azon kívül 8:30-16:30.

Ixia a szörfösök paradicsoma, és a többi turista körében is népszerű. A sziget nyugati részén sokkal erősebb a szél, és a tenger is vadabb, nagy hullámokkal, tehát a nyugati rész a vízi sportok szerelmeseinek is különösen ajánlott. Ixiának hosszú, keskeny strandja van, rengeteg üzlet, éttermek és szálloda várja a pihenni vágyókat.

További információk: www.utazas-nyaralas.info