A településhez tartozik a vele egybeépült, valamikor önálló település, Alag. A két településrész közül Alag a régebbi, melynek területén XIII. századi román stílusú körtemplom romjai láthatóak. Ezt a XV. században gótikus stílusban átépítették, mára ennek is csak a 3 méter magas falmaradványa áll.
Dunakeszi életébe jelentős változást hozott az első magyarországi vasút. Több helybelinek biztosított munkát az 1844-ben kezdődött vasútépítés, majd az 1846-os megnyitás után a közeli városokkal még fokozottabb kapcsolat alakulhatott ki. Kezdetben ez volt az egyetlen köztes megállója a Pest-Vác közti vonalnak, ahol fűtőanyaghoz és vízhez jutottak.
Alagon működik az egyetlen magyar versenyló tréningtelep. Gróf Széchenyi István, a Magyar Lovasegylet első elnöke gondolatát megvalósító utódok 1890-ben, angol mintára, a kor technikai színvonalát megelőzve, a kontinens legmodernebb edzőközpontját építették ki. Dunakeszi ma is büszkén őrzi versenylovas hagyományait.
Dunakeszin még az I. világháború előtt telepedett meg a konzervgyártás és a MÁV Főműhelye, mely jelenlegi iparának is jellegzetes arculatához tartozik. A Duna-parton lévő, ma is ismert nevű “Gödi Fészek” a baloldali munkásság kedvelt telepe: a két világháború között a Munkás Testedző Egyesület által megvásárolt terület.
Az 1978-as várossá nyilvánítás lehetőséget biztosított a település intenzívebb fejlődésére.
A fővárosból észak felé utazva a 2. sz. főút mentén először Dunakeszit érintjük.Vasúton is megközelíthető a Budapest-Szob-Sturovo vonalon.
További információk:
