A város impozáns épületekkel (plébánia, iskola) övezett központjának tervezője a neves építész, Ybl Miklós. Munkája nyomán az ország legszebb romantikus együttese jött itt létre. Fót nevének elfogadott tudományos magyarázata szerint a “folt” szó “rész”-t,”darab”-ot, “embercsapatot” jelent, melyből a város neve származtatható. Az elnevezés először egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvasható.
A település a XIX. század elejétől egészen 1945-ig a Károlyi család birtoka volt, így ők lettek a település híres kastélyának építtetői.A Károlyi-birtok átalakításával alapították meg a Károlyi István Gyermekközpont, amelyet 1957-ben hoztak létre az állami gondozásba kerülő gyerekek ellátására, nevelésére. Az első száz “honfoglaló” gyerek 1957. november 15-én költözött be a nemzeti értékként számon tartott klasszicista stílusú épületegyüttesbe.Fóton élt Garay János költő.
A város fölött, a Somlyó-hegy oldalában van Fáy András egykori présháza, ahol számos kortárs író volt vendég hajdan. Itt írta és szavalta el Vörösmarty a Fóti dalt 1842-ben, a szellemi élet kiválóságaiból álló baráti társaságának.
A hatalmas park elején álló, barokk eredetű, klasszicista kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát. A kastélyt – amely a XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt – eredetileg valószínűleg Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épület fokozatos bővítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára.
A belsejében igen kevés maradt meg eredeti formában (ebédlő, könyvtárterem). Az íves kőlépcső és kőburkolat valószínűleg egy századvégi igényes felújítás eredménye.
A kastély parkja számtalan növénytani ritkaságot tartalmaz, megtalálható itt például a lepényfa és a kaukázusi szárnyasdió.
A park kialakítása a gyűjteményes kertek elterjedése előtti állapotot tükrözi. Még a XIX. század elején telepíthették a kastély két oldalán álló hatalmas lepényfát és a kaukázusi szárnyasdiót, a fehérnyárakat, vadgesztenyéket és a platánokat.
Itt működik 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén, a Fóti Gyermekváros.
A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.
A területtel való ismerkedést vezető füzet segíti, amelyből többek között megtudhatjuk, milyen különös helyre rakják tojásaikat a színpompás gyurgyalagok, megismerhetjük a területen élő szebbnél szebb lepkefajok életmódját, de arról is olvashatunk, hogyan kerültek ide tengeri kagylók, és hogy mik azok a “galagonyanyűvő” akciónapok. A túra során sajnos szomorú kép is fogadja a látogatót: a terepjáró autósok, terepmotorosok és hegyi kerékpárosok nem kímélik a területet, járműveikkel szinte legyalulják az érzékeny hegyoldalt, több ritka faj kipusztulását okozva ezzel.
Természetvédelmi őreink minden törvényes eszközt bevetnek, hogy megfékezzék az értelmetlen pusztítást.
A füzet végén található rejtvényt érdemes kitölteni és bedobni a Fáy-présháznál lévő gyűjtőládába. A helyes megfejtőkre értékes nyeremények várnak.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Ajánlott időszak: tavasztól őszig.
Látogathatóság: szabadon látogatható, szakvezetés kérhető.
Megközelíthetőség: Budapestről a Nyugati pu.-ról induló vonattal Fót-fürdőnél kell leszállni, majd a zöld turistajelzést követve jutunk el a Fáy-présházhoz. Volánbusszal a fóti buszpályaudvarról elindulva a Fótót Csomáddal összekötő úton forduljunk jobbra Fót központ felé. Közvetlen a vasút keresztezése után térjünk le balra egy aszfaltozott útra, amely kivisz a Fáy-présházhoz.
Megközelítés: Budapestről közvetlen út vezet Fótra. De elérhető az M3-as autópályáról Mogyoródnál letérve, vagy vasúton: Budapest-Vácrátót-Vác vonalon.
További információk:
