Agrigento város Szicíliában, Agrigento megye székhelye. A tengerparthoz közeli hegytetőn, az ókori görög Akragasz (latinul Agrigentum) város helyén fekszik. Egy tengerre néző hegytetőre építették. A közelében két folyó is található, a valamikori Hypsas (Sant’Anna) és az Akragasz (San Biagio). A várostól északra természetes erődítményként egy sziklaszirt emelkedik.
Az ősi Akragasz nagy területen feküdt, egy részét még máig sem tárták fel. A leghíresebb régészeti látványosság a Templomok völgye: az ősi város déli részén tíz fölséges, dór stílusban épült görög templom romja látható, amiket a Kr. e. 6. és 5. század között építettek. Föltárt és fölújított állapotukban némelyikük a mai Görögország területén kívül eső legnagyobb és legjobban megőrzött ókori görög emlékek közé tartozik. A szóban forgó terület a Világörökség része. Két olyan épület maradt meg a legjobb állapotban, amelyeket minden bizonnyal Héra és Concordia (akinek Aquincumban is van szentélye, a görög Harmonia megfelelője) istennőknek szenteltek.
A Concordiának szentelt templom figyelemre méltóan jó állapotban maradt fönn, ugyanis 597-ben keresztény templommá alakították át. A környező területet a korai keresztények katakombaként használták; a kriptákat a sziklákból vájták ki.
A többi templom már nincs ilyen jó állapotban, mivel számos földrengés rongálta meg őket, és köveiket is előszeretettel használták fel későbbi építkezésekhez. A legnagyobb közülük Zeusz temploma, amelyet a himérai csata (Kr. e. 480) emlékére állítottak, és a valaha épült legnagyobb dór templomnak tartják. Annak ellenére, hogy használatban volt, láthatóan sohasem fejezték be, és a munkálatokat a karthágóiak Kr. e. 406-os inváziója után abbahagyták. A 18. században a templom maradványaiból sok követ elszállítottak és fölhasználtak Porto Empedocle kikötőjének építésénél is.
Héphaisztosz, Héraklész és Aszklépiosz tiszteletére is építettek templomokat e szent helyen. Démétérnek és Perszephonénak is van itt szentélye (ez utóbbit korábban a Diokuroszok templomaként ismerték). A punok által gyújtott pusztító tüzek nyomai még ma is látszanak a szentélyek kövein.
Számos egyéb hellén és római lelet is található a város környékén. Ezek között egy, a hellenisztikus kor előtti barlang Démétér temploma mellett helyezkedik el, a San Biagio-templom alatt.
Egy, a szent terület mellett levő, késői hellenisztikus síremlék tévesen jelezte „Teron sírjának” helyét. A 13. században épült San Nicola-templomban föllelhetünk egy, az 1. századból származó „herónt” (hősi síremléket). A környéken föltártak egy görög-római települést is. Számos ókori nekropolisz vár még föltárásra.
A mai Agrigento modern város, bár számos középkori és barokk épület megmaradt. Ezek közül megemlítendő a 14. századi katedrális és a 13. században épült Santa Maria dei Greci-templom (görögök Szűz Máriája), ami egy ókori görög templom helyén áll. Figyelemreméltó archeológiai múzeum is van itt, amely az ókori város leleteit mutatja be. A lakosok időről időre tiltakoznak a „Városunk nem nekropolisz” jelmondattal, ami azt jelenti, hogy a holtak helyett törődjenek inkább az élőkkel.
Agrigento régészeti lelőhelyei (népszerűbb nevén Templomok völgye, olaszul: Valle dei Templi)[1], amely a mai Agrigento város magjától délre fekvő, tíz ókori görög templomot megőrző területről kapta a nevét, Szicília leglátványosabb archeológiai örökségéhez tartozik. Mindenekelőtt Akragasz (latinul: Agrigentum) maradványait mutatja be, ami az antik görög gyarmatok legjelentősebb településeinek egyike.
A „Templomok völgye” elnevezés a görög templomokra utal, melyek az akkori görög város nagyságáról, hatalmáról és kulturális virágzásának kiteljesedéséről adnak képet, és amelyek közül sok igen jó állapotban fennmaradt. Bár Akragaszt csak Kr. e. 582-ben, a görög gyarmatosítás második hulláma során alapították, hamarosan – elsősorban a Himérai csata során a Karthágó feletti győzelem révén – Szürakuszai után a második legfontosabb görög polisszá vált Szicíliában. Ennek a városnak a jelentőségét mutatja – többek közt – egy sor monumentális templomrom a déli városfal mentén fekvő magaslaton. Ezt a részt a régészet nyelvén a „Templomok dombja” (olaszul: Collina dei Templi) elnevezéssel illetik, a köznyelv azonban egyszerűen a „Templomok völgye” nevet használja, mivel a mai városból lenézve (ami az egykori akropoliszon létesült) a templomok tényleg egy völgy peremén állnak. Ez ma az általánosan ismert neve a várostól délre fekvő Agrigento régészeti lelőhelyeinek is, amely az antik görög kultúra iránt érdeklődők szentélye, elsősorban a templomok maradványai miatt, melyek közül kiemelkedik a Concordia-templom, ami az egyik legjobb állapotban fennmaradt antik görög templomrom. A 18. század közepe óta tartó dél-olaszországi utazások kedvelt célpontja. Ideutazásának élményeit Goethe is leírta az Utazás Itáliában című művében.
1997-ben az UNESCO Agrigentói régészeti lelőhelyeit a világörökség részévé nyilvánította
További információ: www.wikipedia.org
